Tavaly 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül

– derült ki az Országos Epidemiológiai Központ Magyar Nemzet által közölt legfrissebb jelentéséből. Eszerint a bejelentett multirezisztens kórokozók miatti esetek közül emelkedés tapasztalható egyebek között a multirezisztens Klebsiella (húgyúti fertőzés) és az E. coli okozta fertőzések (bélbetegség) esetében, de a rezisztens Staphylococcus aureus, vagyis az MRSA okozta súlyos kórházi bőrfertőzés is többeket érintett, tavaly 1104-en betegedtek meg miatta. A multirezisztens kórokozóval fertőzött betegek 17,2 százalékát át is helyezték más intézménybe, év végén a betegek 4,5 százaléka még benn feküdt a kórházban.

A fekvőbeteg-ellátó intézményeknek 2006 szeptembere óta kell jelenteni a jogszabályban meghatározott multirezisztens kórokozók által előidézett, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket - ennek a 167 listázott kórház közül csak három nem tett eleget.

A mutatók szerint 4830 MRK-fertőzést jelentettek, ez emelkedést mutat a 2015. évihez képest, akkor ugyanis ez a szám 4187 volt, míg 2014-ben még csak 3998. Ha figyelembe vesszük a jelentő intézmények betegforgalmát, akkor tavaly országosan tízezer betegre 23,4 MRK-fertőzés jutott. A leggyakrabban a húgyúti fertőzések fordultak elő, amelyek az összes bejelentett fertőzések 28 százalékát tették ki. Az MRK okozta sebfertőzések az előző évhez hasonlóan második helyre kerültek, ezt követi a véráramfertőzés - melynek előfordulása egyébként jelentősen csökkent - és a kórházi kezeléssel összefüggő tüdőgyulladás. Szintén javult a helyzet a vastagbélgyulladással járó clostridium difficile (CDI) baktérium okozta fertőzések területén.

A jelentésben a szakértők azzal magyarázták az MRK esetszámának növekedését, hogy tavaly jelentősen emelkedett (38 százalék) a mikrobiológiai vizsgálatok száma, ezáltal több eset azonosítására kerül sor, valamint hogy helytelenül alkalmazták az antibiotikumokat.

A fertőzések által érintett betegek többsége továbbra is a 60 év feletti korosztályba tartozik, míg az ápoltak másfél százaléka az egy év alatti korosztályba. Az ellátott betegek ápolási ideje 226 220 nap volt, az ápoltak átlagosan 49,5 napot töltöttek a fekvőbeteg-ellátó intézetekben.

A fertőzések kórházakra lebontott számát nem hozták nyilvánosságra. Ennek egyik oka az egészségügyi szakértők szerint egyértelmű: a döntéshozók nem akarják, hogy a lakosság rosszul értelmezze a számokat, és megrendüljön a bizalom az esetleg rosszul teljesítő intézményekben. Ezt a jogvédő szervezetek, például a Társaság a Szabadságjogokért vitatja, évek óta küzdenek az adatok nyilvánosságra hozásáért, de ezidáig hiába.

A Magyar Nemzet felhívja arra a figyelmet, hogy Magyarország valódi egészségügyi helyzetét jellemzi, hogy az európai egészségügyi fogyasztói index (Europe Health Consumer Index, EHCI) 2016-ra vonatkozó jelentése szerint hazánkat már azok az országok is megelőzik, amelyek egy évvel korábban még a legrosszabbak közé tartoztak - például Szerbia. Az egészségügyi rendszer a jelentés szerint nem számít különösebben eredményesnek, 300 pontból hazánk mindössze 163-at kapott. A kilenc indikátorból öt nem volt megfelelő, egyebek között a kórházi fertőzések között a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések számával nem voltak elégedettek a szakemberek.