Mint megírtuk, a Szegedi Ítélőtábla jogerősen másfél év, végrehajtásában három évre felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese.
Az ítélethirdetés után sajtótájékoztatót tartott Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, egykor elszámoltatási kormánybiztos, aki az MTI beszámolója szerint azt mondta, felháborító a bíróság döntése.
Budai kifogásolta, hogy a terhelő körülmények ellenére sok év után a másodfokú bíróság jogerősen 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst. Meglátása szerint az ítélettől függetlenül egymásik érik a szocialista korrupciós botrányok, és példaként emlegette Czeglédy Csaba, és a 4-es metró ügyét.
A képviselőtől megkérdezték az újságírók, hogy a már megszületett bírósági döntéseket nézve mit gondol korábbi elszámoltatási kormánybiztosi munkájáról, amire azt felelte: eredményesnek tekinthető a 2002-2010 közötti időszakra vonatkozó elszámoltatás, az elérte a célját. Megjegyezte ugyanakkor:
sok-sok mindent fölvet, hogy az egy-egy ügyben rendelkezésére álló bizonyítékok "nem megfelelő ítéletben csúcsosodtak ki.
Sok esetben a nyomozás megindításától a jogerős ítéletig nagyon hosszú idő telik el, a magyar büntetőjog pedig sajnos az időmúlást mindig a vádlottak javára értékeli – mondta Budai.
„Hat évi ügyészi és 16 évi munkám alapján úgy érzem, az ilyen jellegű eljárásokban való részvétel feljogosít arra, hogy ilyen jellegű szakmai fogalmazzak meg a bíróság vonatkozásában.” Budai szerint ez belefér, hiszen ez nem jelenti, hogy kétségbe vonná a bíróság mérlegelési jogkörét.
Ugyanakkor úgy érzi, hogy „ az elmúlt időszakban ezekben az ügyekben a bíróságok inkább a védelem álláspontját vették figyelembe, ellentétben az ügyészi fellebbezéssel.” A Fidesz egykori elszámoltatási biztosa szerint a konkrét helyzetben az ügyészi álláspont megalapozott volt, Hagyó bűnszervezetben követte el tettét – ebben az esetben csak letöltendő börtönbüntetés szabható ki –, de a bíróság másképp látta.
Demokratikusnak azt a szerinte érzékelhető gyakorlatot nevezte, hogy a bíróság inkább a védelem felé hajlik. Példaként Ahmed H. ügyét hozta fel, akit terrorizmus vádjával állítottak bíróság elé, ám a röszkei zavargások résztvevőjének ügyét másodfokon a bíróság visszautalta első fokra.
„ Minden ügy más és más etikáltan lenne, ha volt ügyvédként elmondanám, hogy amikor ügyvéd voltam, mit tapasztaltam, mit gondoltam a bíróságokon” – hárította el a választ arra a kérdésre, hogy ügyvédként is érezte-e a bíróság védelemmel engedékenyebb hozzáállását.
Nagy horderejű ügyekben, amelyben politikusok is érintettek, „a bíróság nem meri felvállalni a döntéshozatalt”, ennek azonban sok oka van – mondta a politikus.
Amikor egy ügybe „politikai szereplő kerül, van egy politikai nyomás a bíróságokon. A politikai pártok rendszeresen nyilatkoznak.” Budai szerint ez nyilvánvalóan érvényes Hagyóra is, aki országgyűlési képviselő és főpolgármester-helyettes volt.
Ugyanakkor Budai nem állította, hogy mindez befolyásolja a bíróságot, de „a nyomás folyamatosan ott van.”, amiben a közérdeklődés is szerepet játszik, bár Budai nem jelentette ki, hogy ezek szerint a társadalom Hagyó felmentését várta volna el.
A volt parlamenti államtitkár szerint nem rombolja a jogbiztonságot, hogy kormánypárti politikusként minősíti a bíróság jogerős ítéletét. „Ezt szakmai megalapozottsággal tettem, elismerve, hogy a bírói függetlenség határa a csillagos ég. Ha azon nem háborodott fel a sajtó, amikor Gyurcsány Ferenc Varjú Lászlóval együtt azt mondta, hogy az ügyészekből és bírókból vádlottak lehetnek” – mondta Budai utalva a DK-s nyilatkozatra, amely azután hangzott el, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő két vezetője börtönbe vonult a sukorói telekügylet miatt, amikor egyébként nem a védők álláspontja felé hajlott a bíróság.
Én olyat nem mondtam, mint Gyurcsány Ferenc – jegyezte meg a politikus, aki szerint ha a volt szocialista kormányfő véleménye belefért, akkor az ő enyhébb nyilatkozata, „amelynél fogalmazott már sarkosabban is, mindenképp belefér.”