Elsőfokú ítéletében elmarasztalta kedden Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert megítélése szerint a magyar hatóságok

és ezzel ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének gyülekezési szabadságról szóló cikkét.

Körtvélyessy Zoltán 2010. április 17-ére szervezett tiltakozást a budapesti Venyige utcai börtön elé, hogy felhívja a figyelmet az általa "politikai fogolynak" nevezett Budaházy György és társai helyzetére. A rendőrség azonban nem engedélyezte a tüntetést arra hivatkozva, hogy

a demonstráció akadályozná a forgalmat, ami más útvonalon nem lenne biztosítható.

Körtvélyessy az ügyben bírósághoz fordult, mondván, hogy a rendőrség politikai okokból tiltotta be a rendezvényt, a Venyige utca ugyanis elég széles, és a mintegy kétszáz tüntető nem okozott volna komolyabb fennakadást.

Körtvélyessynek az EJEB 1000 euró (310 ezer forint) perköltséget is megítélt. Az ítélet nem jogerős; mind Körtvélyessy, mind a magyar állam fellebbezhet még.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az EU egyik kulcsszerve, mely az Európa Tanács égisze alatt működik, és akkor vesz a kezébe ügyeket, ha egy panaszos otthon már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített.

Budaházy Györgyöt idén egyébként már egy másik ügyben is - a 2009 március 15-i fővárosi önkormányzati ünnepség megzavarásáról van szó - felmentették; de közben a 2006-os szélsőjobboldali zavargások egyik emblematikus alakja 2016-ban "bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények" előkészítésének vádjával első fokon 13 év fegyházbüntetést kapott.

(MTI)