"Ha érkeznek majd, akkor hova álljanak? Ide az udvarra, sorban?" Nehéz eldönteni, hogy tréfál, vagy komolyan gondolja a kérdést a kollégájától az érdi hivatásos tűzoltóság munkatársa. Csütörtök reggel kilenc óra van, zord, ködös, nyirkos idő, most kezdődik elvileg az érdi tűzoltóság több helyen, neten, újságban is meghirdetett toborzója.

Az érdi helyi tévé is forgatott anyag nélkül pakol össze, ma nincs tudósítás, hiába jöttek. A laktanya vezetője, az érdi katasztrófavédelmi főnök nem nyilatkozhat központi engedély nélkül, úgyhogy csak annyit mond nekem, hogy délután háromkor is megpróbálják majd. Előtte a fővárosban, Dabason és Monoron is próbálkozott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), de információink szerint utóbbiakon sem volt érdeklődő, vagy ha mégis, hazament, miután közölték vele, hogy a betanulás idejére havi 40 ezer forintokat kap majd.

A hiábavaló készülődés, és az egész lehangoló csütörtök reggel az érdi parancsnokságon egy sokkal mélyebben gyökerező problémának a jele.

Nagy lehet baj, én még ilyet nem láttam, hogy hirdetésben keresnek embert, ráadásul 55 éves korig. Ez nagyon durva,

mondta egy forrásunk, aki több évtizede tűzoltó. Mint magyarázta, régen az esetek többségében eleve egy ismerős ajánlása alapján jutott el valaki a felvételiig, aztán ha megfelelt, várólistára került, és hónapokat, vagy éveket kellett várnia, hogy valaki nyugdíjba menjen, és legyen szabad hely. És 50 évesen el lehetett menni nyugdíjba, most pedig simán felvennének egy ilyen idős embert.

A név nélkül beszélő tűzoltók (hogy miért nem áll ki senki hivatalos nyilatkozatra, arra ebben a cikkben olvashat magyarázatot) azt mondják, régen gyakorlatilag nem létező jelenség volt, hogy valaki leszerel, lényegében csak nyugdíjazás – és nagyon ritkán elbocsátás – létezett, most viszont feltűnően nagy lett a fluktuáció, sokan távoznak, ellenben nem nagyon jönnek a fiatalok.

Aki mégis bekopogtat, arról általában kiderül, hogy a munkaügyi központ közvetítette ki, és csak egy pecsét kell neki, amúgy eszében sincs tűzoltónak menni. Ha pedig valaki tényleg komolyan gondolja, és elkezdi a szakmát, az szó nélkül veszi a kalapját, ha jobb állást kínálnak neki.

"Egy srác most ment el tőlünk, és nem valami multihoz, hanem egy állami céghez. A munka napi 8 órás, tervezhető, és a nettója több, mint eddig a bruttója volt" – mesélte egy tűzoltó. Egy másik parancsnokságon kábeltévé-szerelőnek tanult ki egy tűzoltó, gondolván, hogy másodállásnak jó lesz (a tűzoltók 24-48-ban dolgoznak, azaz egy nap után kettő szabad, és rengetegen tudnak így másodállást vállalni). "Aztán az első hónap után, mikor látta, mennyi pénzt keresett a kábelcégnél, fogta, úgy lelépett, nem is láttuk többet." Volt, akit a "cég", azaz az OKF taníttatott ki kéményseprőnek, hiszen az is a "cég" feladata már. Aztán kéményseprő lett, otthagyta a tűzoltóságot. És ilyen történetekkel tele van a padlás.

A szabadságokat a kis létszám miatt egyre nehezebb kiadni vagy ki sem adják, az emberek öregszenek, "a 2012-es államosítás előtti állománygyűlésekről még a fejemben cseng a személyzetis mondata, hogy az állomány átlagéletkora 32 év, x hónap. Most ez nálunk már negyven felett van", mondta egy tűzoltó. Egy másikuk azt magyarázta, hogy egy OKF-es vezető kimondta, ma már "a selejttel is meg kell küzdeni".

Ki merem mondani, hogy ez már veszélyezteti a biztonságot,

fogalmazott egy nemrég nyugdíjazott, veterán tűzoltó. És hogy miért nincsenek fiatalok? Azért, mert a hirdetésben lévő ígéretekkel ellentétben

• a fizetés nem vonzó (150-160 ezer nettó körül van).
• Már nem mehet el valaki 25 év szolgálat után 50 évesen nyugdíjba, 60 évesen is dolgozni kéne. "Ez a mi életpálya-modellünk, hogy élethosszig dolgozunk", hallottuk.
• Nem használhatják ingyen a városi uszodát, gyúrótermet, mint régen, az önkormányzati időkben, mert az OKF már nemigen köt ilyen megállapodásokat az önkormányzatokkal. 
• Már nincs tábor a tűzoltók gyerekeinek fillérekért. "Nálunk a nyári tábor drágább volt, mint ha civilek lennénk" – mondta egy Pest megyei tűzoltó.
• Van ugyan év végi jutalom, de az úgynevezett teljesítményértékeléshez kötött, így "pofapénznek" hívják egymás között. Évente kétszer kapják, a gyakorlatban a tűzoltók szerint inkább a lojalitásért jár, semmint a szakmai tudásért, teljesítményért.
• A családalapítási támogatás csak jelképes, lakhatási támogatás csak az OKF-es fejeseknek jár, a "csizmások" nem is álmodhatnak róla. "Én a szórólapon láttam először, hogy van ilyen", – mondta egyikük.
• Ami pedig a munkakörülményeket és a hangulatot általánosságban illeti, arról itt írtunk bővebben.

Adatok híján nehéz konkrétumokat mondani a helyzetről. A Lánglovagok 2015-ben próbálkozott összehasonlítani az állománytáblákat, aszerint 4 év alatt 3278-ról 2501-re csökkent a beosztott tűzoltók létszáma.

Létszámadatok a szakszervezetnél sincsenek, mint mondták, ők sem kapnak erről számokat, de azt megerősítették, hogy ők is érzékelik a problémát. Ők egyébként 2016-ban azt összesítették, hogy hány tűzoltóautó van állományban. Eszerint a 2013-as adathoz képest tavaly 64-gyel volt kevesebb országosan.

Tűzoltóktól csak elszigetelt, helyi adatokat tudtunk szerezni, eszerint például az egyik 30 ezer fő körüli városban az elmúlt években 69-ről 53-ra csökkent a létszám.

Az OKF kérdéseinkre azt írta, hogy "a hivatásos állomány létszáma az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett: 2010-ben – a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok adatait is figyelembe véve – 9 364 fő volt, 2017. január 1-jén pedig 10 324. A szervezetnél dolgozó valamennyi hivatásos kolléga tűzoltó rendfokozattal rendelkezik, a vonulós állomány mellett az ügyeleteken, a hatósági területen, a humán és a gazdasági területeken is tűzoltók teljesítenek szolgálatot.

A hivatásos állomány átlagéletkora 2010-ben 35,5 év volt, írták levelükben. Ez folyamatosan emelkedik, de az OKF szerint ez nem baj, hiszen az "oka – többek között – az alacsony fluktuáció, a munkahely állománymegtartó ereje és a jelentős mértékű bérfejlesztés.

Az új szakképzési rendszer 2012 szeptemberében indult el. Ennek keretében eddig már több mint 1200-an szereztek tűzoltói szakképesítést. A 2017 szeptemberében elindított képzésre 135 embert iskoláztunk be. Országos átlagban a képzésre négyszeres, ötszörös a túljelentkezés, írt az OKF. A katasztrófavédelem fluktuációja éves szinten három százalék alatti.

A tűzoltás biztonságának személyi, technikai és szervezeti feltételei biztosítottak,

zárták a levelüket.

(Borítókép:  Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (OKF) főigazgatója (b2) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ közös kibocsátó ünnepségén amellyel lezárják a tűzoltószakképzés 2016-2017-es tanévét a III. kerületi Katasztrófavédelmi Oktatási Központban 2017. február 14-én. Balról Papp Antal tűzoltó ezredes a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója. - fotó:  Illyés Tibor / MTI)