Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottá nevezi ki Bedros J. Róbertet, a Tétényi úti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház igazgatóját, hogy ő felügyelje a dél-budai "szuperkórház" építését. Bedros kinevezését ma Balog Zoltán jelentette be. A miniszterelnöki megbízott megköszönte a bizalmat, de miután csak most veszi át az ügyeket, egyelőre semmit nem akart nyilatkozni.
Az új dél-budai kórház megépítését 2015 februárjában dobta be a köztudatba Rogán Antal akkori Fidesz-frakcióvezető. Elmondjuk, mi történt az elmúlt két és fél évben:
Balog Zoltán az Index kérdése egyelőre semmilyen időpontot nem akart mondani arra, hogy mikor lesznek láthatók egyáltalán a tervek, sem arra, hogy mikor lesz ebből kórház. A miniszter kérdésünkre azt mondta: ebben a fázisban felelőtlenség lenne bármilyen időpontot vagy összeget mondani. A miniszterelnöki megbízott feladata lesz, hogy a munka ütemezése alapján a várható időpontokról tájékoztassa a közvéleményt. A helyszínt a rossz közlekedési kapcsolatok miatt sok szakmai bírálat érte. Balog Zoltán erre azt mondta: amikor majd megnyit a kórház, addig ezt is megoldják, erre már van többféle elképzelés.
Bedros J. Róbertet korábban részletes portréban mutattuk be, miután 2015-ban tömegesen távoztak orvosok a Tétényi úti kórházból. Bedros J. Róbert volt modell, színész, nőgyógyász, betanított munkás, politikai foglyokat ápoló reumatológus, fideszes képviselőjelölt, belügyminiszteri főtanácsos, a bioterrorizmus doktora, TEK-tanácsadó és az elhízás elleni harc hazai apostola is. Vezetőként beosztottaitól a "főigazgató főorvos főtanácsos" megszólítást várta el, ha levelet írtak neki. Korábban vezette a Belügyminisztérium Központi Kórházát és jó kapcsolatot ápol Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki számos alkalommal tüntette ki. Bedros érdemei közé sorolható, hogy az általa vezetett Szent Imre Kórház azon kevés hazai gyógyító intézmény közé tartozik, amelynek nincs adóssága.
A miniszterelnöki megbízott kinevezése még tovább bonyolítja/zavarja össze a szuperkórház építésének és az egész budapesti egészségügy átalakításának irányítását. Van ugye az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül az egészségügyi államtitkárság, a budapesti kórházfejlesztéseket emellett külön miniszteri biztos irányítja (Cserháti Péter), de az átalakítások érinteni fogják a gazdasági tárcát, a fejlesztési minisztériumot, a Honvédkórház miatt a Honvédelmi Minisztériumot, sőt miután a Dobogó területe részben a Pilis Parkerdőhöz tartozik, még a földművelésügyi tárcát is.
Jó kérdés, amit a Magyar Idők újságírója tett fel a sajtótájékoztatón: miért ez a kitüntetett figyelem a budai szuperkórháznak? Budapesten még két nagy kórházi centrum lesz szintén jelentős építkezésekkel. Azok miért nem kapnak miniszterelnöki megbízottat? Balog Zoltán erre azt válaszolta: azok már működő intézmények bővítését jelentik, az új dél-budai kórház azonban még nem létezik, így kell egy ember, aki az itt folyó munkákat hangolja össze.
Az új dél-budai kórház megépítése része lesz a teljes budapesti egészségügyi rendszer átalakításának. Három nagy centrum lesz, ahol 0-24 órában a hét minden napján el tudják majd látni akár a legsúlyosabb eseteket is:
A többi kórház ezekhez a centrumokhoz kapcsolódik különböző részterületekkel. Az Egészséges Budapest Program alapján 24 helyen indulnak meg fejlesztések az elkövetkező években, 2025-ig 700 milliárd forintot akarnak fordítani a fővárosi egészségügyre. Már bejelentették, hogy az Egyesített Szent István és a Szent László kórházat 188 milliárd forintból bővítik és modernizálják, 30 milliárd forintból újulhat meg a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, 7 milliárd forintból újítják fel a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórházat, a Péterfy Sándor utcai Kórházat 1,3 milliárd forintot, a budai Szent János Kórház pedig 9,3 milliárdot kap az épületek felújítására és az orvostechnikai és informatikai géppark modernizálására.