Korábban hatalmas felzúdulás kísérte, egy kokadi gazda valószínűsíthető természetkárosítását, de a Debreceni Járásbíróság hétfőn bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás vádja alól a férfit.

Pedig volt ügy, nem is akármilyen. Az ügyészség 

A Debreceni Járásbíróság hétfőn tárgyalta az ügyet, és szerintük  a bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a G. Ernő területén végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el.

A férfi még 1999-ben vásárolta meg a három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár föld - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként - a Natura 2000 hálózat része, írja az MTI.

Nem így gondolta az új tulajdonos, G., aki legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében az interneten bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóságának, hogy

• a háromból két területén kaszálást fog végezni.
• Az erdőfelügyeleti hatósághoz decemberben pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni.

A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét.

Megvárta a vegetációs időszak végét?

A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak: két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás. 

Erre figyelt fel a HNP természetvédelmi őrszolgálatának tagja 2013 márciusában.

• A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élőhelye.
• A vád szerint 54 ilyen egyed pusztult el, az okozott kár 13,5 millió forint. 

A bíróság végül nem talált bizonyítékot arra, hogy a lepkéket bármely fejlődési szakaszukban elpusztította volna a gazda.

• A zsombék rostos tövű sással kapcsolatban pedig arra jutott, hogy a növény egyszeri zúzással nem pusztítható el.
• Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem találtak bizonyítékot. 

Hogy mennyire összetett volt az ügy, arra bizonyíték, hogy Gulyás Csilla bíró indoklásában kiemelte: jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy.

Voltak szakértők is persze. Legelőször a nyomozati szakban, az ő álláspontjára alapult a vád is. Igen ám, de kiderült, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a HNP igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, s azok tartalmát nem ellenőrizte.

Volt egy másik szakértő, őt már a bíróság rendelte ki: szerinte tény, hogy szárzúzás történt a területen, de nem bizonyítható, hogy az károsodást okozott védett állat- és növényfajokban.

Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, s a lápi bagolylepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást. Ennek a lepkének a jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott ilyet G. Ernő földterületén.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.

A büntetőügyet megelőző polgári eljárásban a Debreceni Ítélőtábla 2016. június 3-án jogerősen kimondta, "kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított" a kokadi gazda, akitől az ügyészség 1,5 milliárd forint kár megtérítését követelte, arra hivatkozva, hogy a cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét - hatezer példányt - semmisített meg. A fokozottan védett faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint. 

Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek a vallomására az ügyészség a keresetet építette, olyan fotót mutatott be bizonyítékként a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült.