Az LMP újra - immár tizenhatodik alkalommal - benyújtja az átvilágítást, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek - írja az MTI. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke, miniszterelnök-jelöltje szombaton, a nemzeti gyásznapon tartott budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy november 4. a Kádár-rendszer születésnapja is, és azok az emberek, akik az akkori rendszer bűnösei voltak, ma is teljesen titokban élhetnek köztünk, és nem számoltatták el őket. Az 1956-os forradalom leverése óta 61, a rendszerváltás óta csaknem 30 év telt el, és még mindig foglalkozni kell ezzel az üggyel - mondta.

Az LMP álláspontja szerint egy diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni, és nem lehet korszakváltás alapozni. A párt ezért eltökélt abban, hogy az elmúlt rendszer összes piszkos titka kiderüljön. A Fidesz-KDNP tizenötször szavazta le a lusztrációs és az ügynökakták nyilvánosságát szolgáló törvénytervezetet, ezért a kormánypártok felelnek azért, hogy "a Kádár-rendszer tovább itt élhet Magyarországon" - mondta. Kijelentette: az LMP kormányra kerülése esetén nyilvánosságra hozza az ügynökaktákat és életbe lépteti a lusztrációs törvényt.

Hadházy Ákos, az LMP másik társelnöke elmondta, azért adják be tizenhatodszor is a javaslatukat, mert ezt erkölcsi kötelességnek tartják. Szerinte hamisak azok az érvek, amelyeket a javaslat elutasítása mellett hoznak fel. Hamisak azok az érvek, amelyek arról szólnak, hogy ez már régen volt, nem kell vele foglalkozni, valamint, hogy a besúgok között voltak gyenge emberek, nem csak gonoszok - fejtette a politikus. A lusztrációs - megtisztulási - törvény gyakorlati haszna, hogy "nem akarunk sem gyenge, sem gonosz embereket az ország vezetésében" - jelentette ki Hadházy Ákos. "Eddig már tizenöt bizonyítékot szereztek arra, hogy az ország jelenlegi vezetésében ott vannak a korábbi rendszer titkosszolgálati besúgói". Ha nem lennének ott, akkor nem utasították volna el az LMP javaslatát - mondta Hadházy.