Index Vakbarát Hírportál

Egyvalakit látok, aki majd megküzdhet Orbánnal

Interjú Medgyessy Péter volt miniszterelnökkel

2017. november 7., kedd 07:53 | aznap frissítve

Mit gondol, ki nyeri jövőre a választásokat?

A reálisat mondjam, vagy amit szeretnék?

Akkor nézzük előbb, hogy ön szerint mi a reális.

Nagy a valószínűsége annak, hogy Orbán Viktor és a Fidesz megnyeri a választásokat.

Hogy milyen többségük lesz, kérdés. De azt saccolom, hogy meglesz az abszolút többségük is. Azt viszont nem hiszem, hogy a kétharmadot elérik.

És milyen eredményt szeretne 2018-ban?

Azt szeretném, ha volna egy valódi alternatíva Magyarországon. Még ha jól is kormányoz valaki, nem feltétlenül hasznos nyolc év után még újabb négy évet kapni. Ez elkényelmesíti a kormányzó erőt, amely meg akarja őrizni, amit elért, és nem az újdonságokban gondolkodik. Nem véletlenül korlátozzák a ciklusokat a világban, az amerikai és a francia elnök is csak két ciklusra választható.

Az összes kutatás szerint a Fidesz valóban utcahosszal vezet, ez Orbán Viktor érdeme, vagy az ellenzéke hibája?

Ha igazságos akarok lenni, akkor mind a kettő. Az ellenzék nem tud most alternatívát mutatni, nincs olyan üzenete, amely megszólítaná emberek tömegét, nincs olyan arca, aki mellé oda lehet állni, akitől inkább vennék használt autót, mint Orbántól. Ugyanakkor Orbán Viktor érdeme, hogy sok mindenre ráérez abból, ami a világban körülöttünk folyik. 

Mire érzett rá jól?

Mondok két példát. Sokat járok külföldön, működik egyfajta volt miniszterelnökök klubja – a volt kanadai kormányfőtől az egykori litván köztársasági elnök asszonyig sokan benne vagyunk –, ahol a legtöbbet a migrációs válságról beszélünk. Ez tényleg valódi probléma. Bizonytalanságot kelt az emberekben, ha megemészthetetlen tömegben jelentkeznek. Orbán évekkel ezelőtt jól megérezte, hogy erre reagálni kell. És ki kell mondanunk – némely ellenzéki képviselő bátran meg is tette –, hogy nem szeretem, amilyen választ Orbán erre adott, de én sem tudtam volna jobbat kitalálni.

Az MSZP-s Hiller István mondta például a párttársaival szembeszállva, hogy nem szereti a kerítést, de nem tud jobbat. Az előző szavait lefordíthatom úgy, hogy ha ön a miniszterelnök, akkor ön is felhúzza a kerítést?

Nem tudtam volna jobbat. Valószínűleg máshogy adtam volna el: például több empátiával azokkal szemben, akik menekülni kényszerültek a saját hazájukból.

De a kerítésnél nem lett volna jobb ötletem.

Nem véletlenül mondta azt Botka László is – bár ő most már múlt idő –, hogy megtartja a kerítést, amíg az emberek félnek. Orbán jól érezte meg, hogy abban a helyzetben nincs jobb válasz a kerítésnél, ettől pedig példaképpé vált számos más országban is.

A kerítésen kívül mi az a másik orbáni intézkedés, amelyet elismerésre méltónak tart?

A közmunka felfuttatása helyes volt. Nem azt mondom természetesen, hogy ez javítja a magyar gazdaság hatékonyságát, versenyképességét, de ismerjük el, hogy enyhít bizonyos társadalmi problémákat. Ha a szülőnek közmunkára kell járnia, a gyerek nem úgy nő fel, hogy azt látja, egész nap otthon ül a kedves papa vagy mama. Hanem azt veszi természetesnek, hogy a szülő dolgozni jár, amiért valamicske pénzt is kap. 

Itt van tehát ez a két példa, amely arra mutat rá, hogy Orbán  hús-vér problémákat értett meg és kezelt. Felelős ellenzéki ezért nem is mondhatja, hogy mindent el kell törölni, amit Orbán alkotott. A megszüntetve megőrizni itt a helyes megközelítés.

Legutóbbi Index-interjújában 2014-ben már pedzegette, hogy Orbánnak jöhet még egy ciklusa 2018-tól. Most hány ciklust jósol neki még?

Nehéz megmondani, de egyet még nagy valószínűséggel igen. A következőkről azért nehéz nyilatkozni, mert új generációk nőnek fel, akiknek más a gondolkodása, nyelvezete, megközelítésmódja. Az idő fogja Orbán leváltását megoldani, nem az ellenzék.

Az ellenzéknek miért nem sikerült összeszednie magát a második nagy vereség óta sem?

Ha röviden kellene összefoglalnom a baloldal elmúlt időszakát, azt mondanám: eltékozolt évek. 2010-től egész egyszerűen elpocsékolták az időt.

Kik pontosan?

Az MSZP alapvetően, de a baloldal egésze is, Gyurcsányt is beleértve, aki ugyan új erőként akarja pozicionálni magát, de régi anyagból van gyúrva. Felkészülhettek volna egy nagy változtatásra, megújulásra, de a középszer volt és maradt a jellemző. Sajnálom, mert mindenki – ha nem is barátom, de – jó ismerősöm, ugyanakkor ki kell mondanom, hogy

a középszer a jellemző a szocialista párt vezetőire.

Már akkor is ez volt a helyzet, amikor ön volt a miniszterelnök?

Kevésbé, de a folyamat akkor kezdődött, akkor indult a lankadás. Ami azért probléma, mert egy középszerű ember nem tud Orbánnal szembeszállni, aki a rengeteg hibájával együtt semmiképp nem középszerű.

Kikre gondol pontosan? Mesterházy Attila, Tóbiás József, Molnár Gyula középszerű?

Nem nevesítem őket, mindenki közel áll a szívemhez. De ez nem vakít el abban, hogy pontosan lássam a képességeiket. A trend egyértelmű.

Az ellenzéki oldalon lát valakit, akit nem tart középszerűnek?

Olyat látok, aki kinőhet igazán jó személyiséggé, és megküzdhet Orbánnal. Bármilyen furcsán hangzik is az én számból: ő Szél Bernadett.

Jó a kisugárzása. Nyitott ember, megnyerő személyiség, és egy új légkört, levegőt tud hozni, mert egy nő másképp látja a világot, és Magyarországra nagyon ráférne, hogy egy nő, egy asszony vezesse. Ez a férfias, macsó hadakozás egy idő után unalmassá válik, és az emberek így el is veszítik a politika iránti érdeklődésüket. Szél Bernadett jót tenne az országnak. A lakosság több mint fele nő. A nemek egyenlősége, a nők egyenjogúsága, a zaklatások elleni fellépés hitelesebb egy nő szájából. Egy anya jobban érti a család fontosságát, a gyerekek esélyjavításának, a nevelés jobb színvonalának igényét, vagy éppen a békés élet iránti vágyat.

Személyesen találkozott már vele?

Kétszer vagy háromszor. Jó benyomást keltett, mert érdeklődő, nyugodt, kellemes személyiség. Ez ugyan nem mutatkozott meg a legutóbbi tévévitában az RTL Klubon (Gyurcsánnyal és Karácsonnyal vitázott), de ezért is mondom, hogy még ki kell nőnie magát. 

Szél Bernadett alkalmasságát Molnár Gyula kritizálta, aztán Gyurcsány Ferenc a túlzott ígéretei miatt támadta őt. Ezekben a kritikákban nincs igazság?

Ez jó üzenet Szélnek: fontos személlyé vált. Ha nem támadnák, azt jelentené, érdektelen. Nem azt mondom, hogy ő az azonnali megoldás, de számomra Szél Bernadett jelenti a perspektívát. Csak benne látom most, hogy integrálni tudja az embereket. Nem a pártokat, az ellenzéki gondolkodású embereket.

Szél egy olyan párt miniszterelnök-jelöltje, amelyet a kutatócégek 5 százalék körül mérnek. Az LMP egyedül aligha tudja megszorongatni a Fideszt. Mi lenne az ellenzéki pártok feladata, simán beállni Szél Bernadett mögé?

Nem hiszem, hogy ez be tud következni. Azt látom, hogy az ellenzéki vezetők mind saját magukat és a saját pártjukat építik, és nem a választások megnyerésével, a Fidesz legyőzésével vannak elfoglalva. Mintha fel is adták volna 2018-at. Ezért mondom, hogy kell egy olyan jelölt, egy olyan asszony, aki esélyt tud adni a váltásra.

Több baloldali párt éppen ezzel támadja az LMP-t, hogy semennyire nem hajlandó az összefogásra. Így aztán koordináció híján egyéni körzetek veszhetnek el az ellenzék számára. Az LMP-nek nem kéne jobban nyitnia a többiek felé? 

Kérdés, mit szeretne az LMP 2018-ban.

Ha azt könyvelték el, hogy egy erős ellenzéki pozíció elérése lehet a maximális cél, akkor el kell határolódni a többi balos párttól. Ha viszont 

az LMP hisz a győzelemben, akkor össze kell fogni.

Tehát az összefogás elutasítása egy üzenet is sajnos az LMP-től, ami azt jelenti: tudomásul veszem, hogy Orbán nyer, és arra készülök, hogy én leszek a leghitelesebb ellenzéki párt. Nem akarok közösséget vállalni olyanokkal, akik szerintem lejáratták magukat.

Az LMP 2010-ben bejutott a parlamentbe, de azóta sem tudott elmozdulni az ötszázalékos szintről. Ez miért lehet? És most hogy sikerülhet?

Tisztelem Schiffer Andrást, nem bántanám, hiszen szépen életre hívta ezt a pártot. De ő nem az a személyiség, aki tömegeket vonz. De most jött egy olyan arc, aki elfogadhatóbb, szerethetőbb, hiteles. Meglátjuk, mire jut Szél Bernadett.

Ő lezárta az Alstom-ügyet

Pár hónappal ezelőtt előkerült a neve a négyes metró ügyében, amelyet a Fidesz a rendszerváltás legnagyobb korrupciós esetének nevez. A kormányzati Magyar Időkben jelent meg először, hogy ön is érintett ebben a botrányban az Alstom-szerződések miatt. Ezt egyfajta kormányzati támadásnak, figyelmeztetésnek tekinti? 

Naná, hogy ott jelent meg. De részemről én lezártam ezt az ügyet. Elmentem a parlamenti bizottság ülésére, és ott elmondtam a véleményemet. 

De nemcsak a Magyar Idők cikkezett, hanem az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal is megkereste az Alstom-szerződések miatt. Ön korábban, ahogy említette is, elmondta: nonszensznek tartja, hogy ráhatása lett volna a szerződés megkötésére. Azóta történt fejlemény?

Nem. 

Demeter Márta átült az LMP-frakcióba, Ron Werber beállt az LMP mögé, most ön is kiáll Szél jelöltsége mellett. Mit gondol, az LMP tömegesen is át tudja csábítani az egykori szocialista szimpatizánsokat?

A baloldalhoz húzó fiatalokat mindenképp. Az idősebb MSZP-szavazókat aligha. Az idő, tán nem is kell mondanom, kinek dolgozik.

Annak idején Ron Werber önt tanácsadóként segítette, hogy miniszterelnök legyen. Szélnek miben tud segíteni?

Erről nem beszéltem vele.

Tartja vele a kapcsolatot?

Amióta itt van megint, egyszer találkoztunk. De a kérdésére visszatérve: Ron Werber remek szakember, aki azt is tudja, hogy vidéken hogyan kell egy kampányt megszervezni. Mert ne felejtsük, az LMP fővárosi párt, ha jóindulatú vagyok, nagyvárosi. De a választókat vidéken, a kisebb településeken is el kell érni, és meg kell hallgatni. 

Nem tart attól, hogy ez után az interjú után az MSZP-ben eléggé megharagudnak önre?

Okuk talán lehet rá, de joguk nem. Nem igazán látom most, mi az MSZP célja: kormányváltás vagy önmaga építése. Pillanatnyilag az MSZP-nek nincs olyan egyszerű, közérthető üzenete, amely tömegeket vonzana. Szóval nem haragudhat meg senki, hogy nem ott látom a perspektívát.

Egy korszerű baloldalra – ami most nem az MSZP – nagy szükség van. Olyanra, amely nyitott a világra, kirekesztésmentes, érzékeny az emberek egymás iránti felelősségvállalására, a természet tisztelete és megőrzése vezérli, tiszteli a nők jogait, híve a kulturális sokszínűségnek, és akarja a közbiztonságot, jogbiztonságot, létbiztonságot. És amely a modernizáció pártján áll.

Botka Lászlónak volt egy közérthető üzenete: fizessenek a gazdagok! Ezt Botka visszalépése után megtartotta az MSZP. Ez nem közérthető üzenet?

Az a bajom ezzel, hogy nem ártana picit árnyaltabban megfogalmazni, mire gondolnak. Ki a gazdag? Mennyit fizessenek? „Akinek több van, jobban hozzá kell járulnia a közjóhoz” – ez már egy fokkal tisztább képet adna, ha erre gondolnak. De a botkai üzenet közelítése nem jó, valakivel szemben fogalmazza meg, hogy kit kell megverni nagyon. És nem a pozitív célon van a hangsúly.

Ha már Botkánál tartunk. Meglepte a visszalépése?

Azt hittem, több kitartás van benne. Bár nem mindenben értettünk egyet, vitatkoztam is vele – járt nálam, beszélgettünk párszor –, ő egy jó jelölt lehetett volna. Ki kellett volna tartania, még akkor is, ha utálatos dolog, ha olykor cserben hagyja a pártja – én aztán erről igazán tudok mesélni..

Botka azzal indokolta a visszalépését, hogy nem gondolta volna, hogy a politikai maffia ennyire behálózta az ellenzéket, köztük az MSZP-t is.

Ha nem gondolta, akkor nem volt érett a feladatra. Ez a cinikus megjegyzésem.

De milyen politikai maffia van az MSZP-ben és a baloldalon?

Ezzel abszolút nem foglalkozom. Ilyeneket mindig lehet mondani, hogy politikai maffia, de nem beszélni kell róla, hanem küzdeni ellene.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a baloldal koordináltan indul a választáson: az egyéni jelöltekben megegyeznek, de külön listák lesznek. Neki lehet vágni közös miniszterelnök-jelölt nélkül a választásnak?

Először is: ha nem tudnak többen megegyezni, jó, ha legalább az egyéni kerületekben koordinálnak. Másodszor: amikor Horn Gyula megnyerte a választásokat 1994-ben, ő sem volt miniszterelnök-jelölt. 

De akkor egyértelmű volt Horn Gyula vezető szerepe és ambíciója. Most távolról sincs ilyen egyértelmű figura.

Békesi Laci lehetséges alternatíva volt sokak szerint. De visszatérve a mostani problémára: nincsen a Fidesszel egy súlyban lévő párt, így nem csoda, hogy nem tudnak miniszterelnök-jelöltet megnevezni. Nem kell erőltetni, az élet majd megszüli, ki a legalkalmasabb. A hídon akkor megyünk át, amikor odaértünk.

Önt amúgy most megkereste valaki az MSZP-ből, vállalná-e?

Ááá! Dehogy. Ennél azért még több eszük van.

Múltkori beszélgetésünkön elég sok kritikával illette Gyurcsányt. Mit szól ahhoz, hogy a jelek szerint Gyurcsány még mindig meghatározó alakja a baloldalnak, akinek most is döntő szava van, hogy indul a baloldal? 

Van egy személyes és egy politikai érdekeket mérlegelő véleményem. Nézzük az utóbbit: Botkának nagy hibája volt, hogy azt mondta, a DK kell, de Gyurcsány nélkül. Ennek nincs értelme és nem volt realitása. Meg kellett volna találni a közös hangot, hiba volt Gyurcsánnyal rögtön háborúba bonyolódni. Össze kellett volna fogni, és megalkudni Gyurcsánnyal az ő szerepéről. Ha viszont a személyes véleményemet kérdezi,

megértem Botka lépését, mert Gyurcsány személye nagyon sokakat taszít. De ő egy ügyes politikus, akinek megvan, megvolt a válasza erre. 

Erősebb lesz a DK-lista, mint az MSZP-lista jövőre?

Nem, a hagyományok, a polgármestereik, a helyben ismertebb jelöltjeik feljebb fogják húzni az MSZP-t, mint a DK-t. Nem zárom ki, hogy Gyurcsány hosszú távú célja felülkerekedni, majd felzabálni a szocialista pártot. De erre csak azt tudom mondani: nem kellett volna otthagynia az MSZP-t, és akkor nem lenne ilyen gond.

Nagy vihart kavart baloldali körökben tavaly év végén az a meglátása, hogy Orbán Viktor csak akkor váltható le, ha összefog az MSZP, a DK és a Jobbik. Most is így látja? Össze kell fogni a Jobbikkal?

Ez nem egy ajánlat volt, hanem egy realista vélemény. Ha az ellenzék nagyon elszánt, hogy le akarja váltani a kormányt, akkor matematikailag csak a Jobbikkal lehetséges. Nem mondom azt, hogy ez elvszerű. De mondjon már valamit a politikában, ami nagyon elvszerű! 

Mi is írtunk arról, hogy ha egyszerűen egyfelé szavaznak az ellenzéki választók, a Fidesz már nem áll olyan jól. De hogy kormányozna együtt a baloldal és a Jobbik?

Ez a politika művészete. Azért azt lássuk be, hogy a Jobbik is sokat változott: nem hiszem, hogy a Jobbik – a mai formájában – antiszemita, kirekesztő, cigányellenes párt lenne. Egyébként Ausztriában elég jól megoldották Schüssel kancellársága idején. Normálisan működött az ország azután is.

Önnek hiteles a néppártosodás, a balra fordulás? Pár éve még gárdistákkal vonultak, EU-zászlót égettek.

A politikában annyiféle fordulat van. Bajcsy-Zsilinszky Endre is fordult egyet, aztán most milyen nagy embernek tartjuk.

Nem ízlés kérdése, hogy a baloldalnak tetszik-e a Jobbik. Vannak olyan történelmi helyzetek, amelyek mindent felülírnak.

De még egyszer mondom,  ez a baloldal-Jobbik összefogás nem az ajánlatom, hanem ezt diktálja a logika. És ahogy hallgatom, már a Klubrádió közönsége is el tudja képzelni ezt, nem csak én.

De mi történne, ha netán győzne ez a teljes ellenzéki összefogás, el tudja képzelni, hogy együtt kormányoz a Jobbik az MSZP-vel és a DK-val meg a többiekkel?

Ha van egy közös minimumprogram, akkor el tudom képzelni. 

És akkor elfogadja a baloldal Vona Gábort miniszterelnöknek? Vagy a jobbikosok Szél Bernadettet vagy mást a baloldalról?

Ez jó kérdés, de semennyire nem aktuális, mert nincs nagy elszántság ezen a területen. Minden arra mutat, hogy az összes ellenzéki párt inkább azt építi, hogy Orbán minél erősebb ellenzéke legyen a következő ciklusban.

Rovatok