A Pew Research amerikai társadalomtudományi kutatóintézet kedden hozta nyilvánosságra tavaszi felmérése eredményeit. A transzatlanti régió 12 országában párhuzamosan szondázták a közvéleményt (reprezentatív kutatásokkal) és az intézet által a tengerentúlon és Európában megkeresett több ezer politikai szakértőt a térség stabilitásáról.

A kutatást azok a nemrégi választási és népszavazási eredmények (például Donald Trump győzelme és a brexit) ösztönözték, amelyek a populizmus előretörését, a hagyományos gazdasági-politikai elitek és a status quo növekvő elutasítottságát, a közügyek irányításának visszaszerzése iránti vágy erősödését mutatták.

A felmérés a régióból Magyarországot és Lengyelországot érintette. Nyugat-Európában az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot és Hollandiát vizsgálták, benne volt Svédország, Olaszország, Spanyolország és Görögország, valamint az USA és Kanada.

A Pew szerint a kutatás legfontosabb általános megállapítása az, hogy csökken a transzatlanti térség bevett kormányzati formájába, a képviseleti demokráciába vetett általános bizalom. A 12 vizsgált országban a szakértők még mindig nagyon erősen bíznak ebben a hatalomgyakorlási formában, a közvélemények viszont már jóval kevésbé. Azok, akik a képviseleti demokráciát nagyon nagyon jónak tartják, egyre kevesebben vannak, a 12 ország vonatkozó adatainak mediánja 37 százaléknál húzódik.

A szkepszis növekedésével párhuzamosan kezd népszerűbbé válni a közvetlen demokrácia ideája, tehát amikor a választók – népszavazások útján – maguk döntenek a fontosabb kérdésekben. A szakértők nem bíznak a közvetlen demokráciában, a társadalmaknak viszont tetszene a dolog: a fenti középérték-adat azok esetében, akik ezt jónak tartják, a 12 országban 68 százalékra esik.

A Pew a szakértői kormányzásra is rákérdezett, és ez szintén népszerűbbnek bizonyult annál, amikor a törvényeket választott képviselők hozzák. A szakértői kormányzást jónak tartók mediánja a 12 országban 42 százalékon áll, de míg az USA-ban például ez az opció nagyon népszerűtlen (31 százalék), a magyarok lelkesek:

Egy korlátlan hatalmú vezető és a katonai kormányzás viszont mindenhol elég nagy elutasításba ütközne.

A kutatók Angela Merkel, Vlagyimir Putyin és Donald Trump megítélésére is kíváncsiak voltak. A szakértők és a transzatlanti régió közvéleménye is messze Merkelt tartja a legnagyobbra: a szakértők rajonganak érte, de a vizsgált országok közvéleménye is inkább bízik benne, mint nem, átlagosan nagyjából 2:1 arányban.

Putyinban és Trumpban négy megkérdezett felnőttből egyaránt csak egy bízik, a szakértők viszont érdekes módon ennél kevésbé tartanak Putyintól (ötből ketten megbíznak benne), és jobban Trumptól (nyolcból hét tart tőle).

A magyarországi adatok két szempontból voltak kiugrók: azon országok közül, amelyek nem migrációs célpontok,

Ezt itthon a válaszadók 66 százaléka tartja komoly veszélynek. A kiemelt migrációs célpontnak számító országok, mint Németország (28), Franciaország (39), Svédország (22) és az Egyesült Királyság (36) sokkal kevésbé tartanak a menekültektől. (Szakértők: 29)

Magyarországhoz hasonló adatot csak a migráció frontországai, Görögország (67) és Olaszország (65) produkáltak, valamint Lengyelország (60).

A menekültektől való rettegés a kormányzati propaganda fényében nem igazán nevezhető meglepőnek. Az viszont igen, hogy a 12 ország közül lényegében minden szempontból egységesen

Mi tartjuk a posztjára a leginkább alkalmasnak és karizmatikusnak, a legkevésbé veszélyesnek és intoleránsnak, és (az USA-n kívül) a leginkább olyannak, aki az egyszerű emberek pártfogója.

Az orosz fenyegetés megítélését illetően is az élbolyban, pontosabban a sereghajtók között van Magyarország, nálunk kevésbé csak a görögök tartanak az orosz befolyástól. Magyarországon nagy fenyegetésnek a válaszadók 28 százaléka tartja az oroszokat, miközben például a franciáknál ez az arány 45, a németeknél 33 százalék. (Szakértők: 63)

Merkelben kevésbé, Putyinban jobban bíznak a magyarok, mint a többi ország, leszámítva az ebben is kiugró és mindenkit előző görögöket. És még egy dolog van, amitől sokkal kevésbé tartunk, mint a többi megkérdezett ország: a kibertámadás. 36 százalék tartja csak nagy veszélynek, az utánunk következő ország Olaszország 43 százalékkal (szakértők: 63).