Pilisvörösváron nemcsak a felezővonal szaggatott, hanem maga az út is. Az önkormányzat úgy kezdett bele az útépítésbe, hogy nem volt meg az összes papír a szükséges telkek átadásáról. Ezért két helyen is kerítés szakítja meg az aszfaltcsíkot.
Még abszurd közlekedési megoldásokhoz szokott sofőrként is meglepődtem, amikor a várost határoló Báthory utcán vezetve hirtelen egy kerítésbe ütköztünk, ami egy az egyben lezárta az utat.
Az elkerített telek, amin egyébként egy rozsdás vastartály éktelenkedik, éppen utcaszélességben lóg be a műútba. Egy murvás földúton ki lehet ugyan kerülni, hogy visszatérhessünk az aszfaltra. De nincs sok értelme, mert az aszfaltcsík itt még rövidebb: 100 méterrel odébb újabb ingatlan fekszik keresztbe. Ezért a földúton zötyögtünk tovább az utca végéig, ahol letettük a kocsit.
Azt első pillantásra megállapíthattam az egy négyzetméterre jutó tévéhíradósok számából, hogy hamar nevezetesség lesz a pilisvörösvári Báthory utcából. A kamerák között bóklászva találkoztam egy, az útakadály szomszédságában élő lakossal is, aki arra panaszkodott, hogy most továbbra is nyelhetik a port, kerülgethetik a kátyúkat.
Ezért az útért vívunk már tizenpár éve
– mondta lapunknak. Hozzátette: örülne az aszfaltútnak, de fél, hogy a kerülő miatt a földútra terelődött forgalom továbbra is port és zajt okoz.
A Báthory utca érintett szakasza 501 méter hosszú. A 45 millió forintért épített új aszfaltút 385 méter hosszan halad, aztán beleütközik a belógó telek kerítésébe. A telek után ismét 30 méter aszfaltút következik, majd ismét egy belógó ingatlan kerítése. Az ezután következő két telekből az egyik visszahúzta a kerítést, hogy elférjen az út, a másik papíron ugyan átadta az ingatlant az önkormányzatnak, de a kerítés maradt. A tervezett út ezután csatlakozna az utca végén már megépített aszfaltútba.
Az ideiglenes poros-kátyús földút most a szántóföldből lecsippentett részen, magánterületen halad.
Persze hogy nem tetszik a gazdának sem, mondtuk is neki, hogy szántsa be az utat
– mondta egy közelben lakó. Mert akkor ráterelnék a most poroló kocsikat az aszfaltútra. Igaz, az utca zsákutcává válna.
Próbáltuk elérni a belógó két telek tulajdonosait a helyszínen és telefonon is, de nem sikerült megtudni, miért nem akarják átadni a telkük végét az út számára. Pedig az utca többi lakosa szerint mindenki tudta, hogy egyszer a telek végét le kell adni útépítés számára, az építkezési engedélyeket is így kapták meg.
A polgármester közleménye szerint „egy ilyen ostobának látszó útépítésnek is lehetnek észszerű okai és észszerű magyarázata. Sőt, van is!”
Gromon István polgármesterrel sem sikerült beszélnünk, mert bár meglátogattuk a városházán, nem kívánt külön nyilatkozni.
A helyiek szerint az önkormányzat ott követte el a hibát, hogy elkezdte az útépítést anélkül, hogy jogilag lepapírozták volna az átadást az összes tulajdonossal. Hiába írja a polgármester a közleményben, hogy előzetesen mindkét tulajdonos szóban ígéretet tett az átadásra, végül mindketten visszavonták azt.
Egyikőjük ellen jogcím nélküli ingatlanhasználat miatt indított eljárást az önkormányzat, a másik esetben pedig útlejegyzési eljárás indult. Mindkettő éveket vehet igénybe, tehát a torzó állapot még sokáig megmarad. (Fizetni nem akar az önkormányzat a két telekrészért, mert nem lenne igazságos a többi lakóval szemben, akik ingyen adták át a telekrészüket.)
Hogy ez jó vagy rossz, arról megoszlanak a vélemények.
A polgármester szerint az önkormányzat megtehette volna, hogy a fenti akadályok miatt további évekre elhalasztja az évtizedek óta várt Báthory utcai út megépítését. Ám inkább azt választotta, hogy most megépíti az utat az engedélyezett terveknek megfelelően ott, ahol lehet, addig, ameddig lehet, ideiglenesen forgalomba helyezteti a közbenső szakaszokat is, és a maradék részek megépítését a fenti két ingatlannal kapcsolatos jogi rendezés utánra hagyja.
Addig az utca egyik végében továbbra is lehet nyelni a port.