Mit mond a magyar jog a molesztálásról? Mi számít zaklatásnak? Országosan reprezentatív vizsgálatunk szerint a nők kétharmadát, a férfiak felét molesztálták valamilyen módon már élete során. De a molesztálásnak nagyon sokféle típusa lehet. Összeszedtük, hogy mit tehet egy nő vagy férfi, ha molesztálás áldozata lett és jogi útra terelné az ügyét.
Habár a közvélekedés rendszerint zaklatásnak minősíti azokat az eseteket, amikor például egy férfi a csupasz péniszét kéretlenül egy másvalaki arcába dugja, vagy megfogdos, esetleg elfenekel valakit, aki ezt nem szeretné, érdekes módon - ha mindössze egyszer teszi ezt meg - az adott áldozattal, akkor a jog szerint nem követ el zaklatást.
A Büntető törvénykönyvünk (Btk.) zaklatásnak ugyanis azt a cselekményt minősíti, ha az elkövető rendszeresen vagy tartósan háborgatja az áldozatát abból a célból, hogy megfélemlítse, hogy a magánéletébe, mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, fogalmaz a törvényszöveg.
Tehát
mivel az egyes szereplők beszámolói szerint az áldozatokkal egy-egy alkalommal történt meg a súlyos eset, és nem folytatólagos zaklatás történt.
Ezzel szemben Spronz Júlia, a nők elleni erőszak esetekben jogsegélyt nyújtó Patent Egyesület jogásza azt mondja, az egyszeri, súlyos szexuális zaklatás a szeméremsértés bűncselekmény tényállását kimerítheti, amiért két év szabadságvesztés járhat.
Senkinek nincs joga beleegyezése nélkül fogdosni egy másik embert. A nők molesztálása az utcai mustráló nézéstől, a beszólogatáson, füttyögésen, szóbeli szexuális ajánlaton át terjed egészen a fogdosásig és a szexuális erőszakig. Vannak, akik szerint a tapogatást nem kell olyan komolyan venni, sőt ez akár az udvarlás egyik formájának is tekinthető.
A fogdosások, molesztálások áldozatai azonban legtöbbször bénultságról, tehetetlenségről, félelemről, megalázottságról, undorról számolnak be. Szituáció és személyiségfüggő is, ki képes ilyenkor lekeverni egy pofont, vagy erélyes szavakkal elküldeni a molesztálót melegebb éghajlatra. A molesztálók nagy része félénk, de van, akiből ez agressziót válthat ki, és a végén az áldozat járhat még rosszabbul.
A magyar Btk. szerint aki a buszon, az utcán, a tömegben egy nő mellét megfogja, a lába közé nyúl, vagy akárcsak a hajába túr, a szeméremsértés vétségét követi el, amiért két év szabadságvesztés szabható ki.
A legtöbb molesztálós cselekmény magánindítványos, de közvádas bűncselekmények, mondja Sponz Júlia. Ez azt jelenti, hogy hivatalból nem üldözendőek, azaz hiába figyel fel arra a rendőrség vagy ügyészség, hogy a tévében és újságokban zaklatás, szexuális visszaélés esetekről számolnak be részletesen az áldozatok, nem indítanak (mert nem is indíthatnak) automatikusan büntetőeljárást.
Az sem mindegy, hogy bejelentést vagy feljelentést tesz az áldozat, büntetőeljárás (nyomozás stb.) ugyanis kizárólag feljelentés alapján indul. Amikor viszont elindult az eljárás, akkor már nincs magára hagyva az áldozat, ugyanis ezek a cselekmények közvádasak, azaz az ügyész, mint az állam büntetőhatalmát képviselő személy emel vádat a bíróság előtt.
A fogdosás és mutogatás eltérő megítélésű a jog szempontjából: a szeméremsértés különböző változataiban eltér, hogy a cselekmény magánindítványos, azaz az áldozatnak kell-e 30 napon belül feljelentést tennie, hogy nyomozás induljon, vagy pedig közüldözéses, azaz a hatóság bárhogy szerez tudomást, büneljárást indít.
Ha az elkövető az áldozat testét az áldozat akarata ellenére megérinti, akkor szeméremsértést követ el, és a szeméremsértésnek ez a fogdosós típusa magánindítványos, a sértettnek kell 30 napon belül feljelentenie az elkövetőt. (Ha elsődleges nemi szerveket fogott meg a molesztáló, az már nemi erőszaknak számít!)
Viszont a szeméremsértésnek a törvényszövegben leírt többi, mutogatós változata közüldözéses: a saját nemi szerv szexuális indítékú mutogatása - nem magánindítványra büntetendő, hanem közüldözéses, ez esetben tehát a rendőrségnek hivatalból el kell járni a bűncselekmény miatt.
Az áldozat akármelyik rendőrségen tehet feljelentést, amit utána áthelyeznek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, mondja Spronz. "Nagyon sok jogsegélykérelem érkezik a Patent Egyesülethez, hogy a zaklatási ügyekben a feljelentés után hosszú hónapokig nem történik semmi. És a zaklató munkatárs vagy volt házastárs folytatja a molesztálást.
A zaklatási ügyek mostohagyereknek számítanak a büntető igazságszolgáltatásban,
mi úgy látjuk, hogy nem kezelik prioritási ügyekként, és nagyon sokáig, akár két-három évig húzódhatnak".
Hogy egy adott cselekmény a magyar jog szerint zaklatásnak, szexuális erőszaknak, szeméremsértésnek, a személyi szabadság megsértésének minősül-e, azt egy független bírósági ítélet dönthetné el. Ezeknek a cselekményeknek mind más a büntetési tétele, de közös bennük, hogy mindet tiltja a magyar jogrend.
A szexuális bűncselekményeknél a bíróság orvosszakértői véleményekre, pszichológiai szakvéleményekre, olykor poligráfos vizsgálatokra (közvetett bizonyítékként), valamint a sértett, az elkövető és tanúk vallomásaira alapozza döntését.
Azonban a magyar jog szerint egyáltalán nem mindegy, hogy egy cselekmény mikor történt. Ugyanis a büntethetőség elévülhet, amennyiben a cselekményért kiszabható felső büntetési tétellel megegyező év (és legalább öt év) telt el a megtörténte után. Szexuális erőszak esetében nyolc év az elévülési idő, a többi felsorolt bűncselekmény esetében öt.
Azonban a 2013 júliusa előtt történt esetekben még az előző Büntető Törvénykönyv volt hatályban, ami szerint az elévülés legrövidebb tartama még nem öt, hanem még csupán három év volt, mondja Ambrus István, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa.
"Az új Btk. 2013. július 1. napjától felemelte az elévülés legrövidebb idejét öt évre, viszont a büntetőjog alapelvére, a törvényesség elvére figyelemmel azonban visszamenőlegesen nem lehet az elkövetőre nézve szigorúbb büntetőtörvényt alkalmazni. Erre tekintettel a 2012. évi elkövetés - ha öt év alatti büntetési tételű bűncselekményről, tehát pl. szeméremsértésről vagy zaklatásról van szó - már három év alatt, 2015-ben elévült" - mondja a jogász.
Vagyis a hírekben hallott, Marton Lászlót vagy Kerényi Miklós Gábort vádoló tizen-, huszonéves történetek már elévültek, büntetőjogi szempontból nem lehet már velük semmit kezdeni, de még azzal sem, amelyik az áldozat elmondása szerint 2012-ben történt.