A liberalizmusról, az illiberális államról, a bevándorlás-politikáról és Magyarország Brüsszelhez való viszonyáról vitatkozott az MTI szerint Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerdán.

Hogy ők ketten vitatkoznak legalább annyira különös, mint az eseményre szóló meghívó első verziója volt. A vita pedig az MTI tálalásában igazi csúcsesemény lehetett a maga nemében.

Fodor Gábor: egy idézettel kezdett. A liberalizmussal szemben ellenforradalom zajlik. Ezt azzal folytatta, hogy a liberálisokból, a liberális eszméből sokan próbálnak ellenséget csinálni és e törekvés során az önmagukat konszolidáltnak tartó jobboldali pártok és a szélsőjobb gyakran "összeérnek". A pártelnök a Soros György elleni kampányt is egy olyan, a liberalizmussal szembeni fellépésnek tartotta, ahol teljes az összhang a Fidesz-KDNP és a Jobbik között.

A kereszténység Európa egyik fontos építőköve, miközben már régóta elvált a vallástól és egy értékrendet jelent - fogalmazott. A liberalizmus is olyan értékrendet jelent, amely elvált a liberális pártoktól. Magyarázatként felhívta a figyelmet, hogy a szólásszabadság, a szabad választás, vagy az oktatás szabadsága olyan jogok, amelyek beépültek az emberek mindennapi életébe.

A kormány helytelenül, súlyosan téves módon hirdetett meg egy olyan illiberális államot, amelynek építése közben folyamatos támadás zajlik a liberalizmus ellen. A Magyarországon épülő illiberális állam szembemegy a liberális és a nyugati értékrendekkel.

Gulyás Gergely: az EU-nak közös menekültpolitikája van, de közös bevándorlás-politikája nincs, mert ez a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Intoleránsnak nevezte, hogy egyes tagállamok úgy érzik: megmondhatják másoknak, hogyan kellene cselekedniük a kérdésben.

A Jobbiknak megszűnt az identitása, ezért az ideológiai kérdések során nem szeretne róluk beszélni. Az összes többi párt viszont elfogadja a klasszikus liberalizmus alapelveit, egyikük sem gondolja, hogy a szólásszabadság vagy a gyülekezési jog ne lenne érték. A kérdés csak az, hogy hol húzódnak meg a határok.

Az MSZP-kormány idején vezették be a gyűlöletbeszéd büntetését. Lehet vitatkozni, hogy ez jó-e vagy sem, de az biztos, hogy antiliberális lépés volt, mert korlátozza a szólásszabadságot. Magyarország attól demokrácia és azért mutatott válságtüneteket 2006-ban, mert senkinek nem lehet korlátozni azt a jogát, hogy egy hivatal előtt tüntessen. Azzal viszont személy szerint már nem ért egyet, hogy tiltakozók a magánlakások előtt demonstrálhassanak.

Az illiberális államra vonatkozó megjegyzésével

A kormányfő által említett illiberális demokrácia nem áll szemben a klasszikus liberális értékekkel, de kibékíthetetlen ellentétben áll azzal, amit az önmagát liberálisnak nevező SZDSZ képviselt, különösen 2002. után. A tagországok közül Magyarországon az egyik legmagasabb az uniós tagság támogatottsága, de eközben sikeres a Brüsszel elleni kritika és az ahhoz kapcsolódó kampány is. A választók értik, hogy miközben az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, a brüsszeli történések nem segítik elő, hogy az EU sikeres legyen.

Mindenki felejtse el azt a provinciális álláspontot, hogy aki az EU-t bírálja, az szemben áll az egységesülő Európa gondolatával vagy az intézményesült európai együttműködéssel. Arról zajlik a vita, hogy például a bevándorlás vagy a gazdaság kérdésében az unió jó irányba megy-e vagy sem. 

Gulyás Gergely a moderátor felvetésére válaszolva felháborítónak nevezte és visszautasította, hogy a Soros György elleni kampánynak antiszemita felhangjai lennének. Hangsúlyozta, hogy nem az üzletember személyével, hanem az általa képviselt állásponttal van problémájuk.