Új szintre emelte a közérdekű adatok kiadásának megnehezítését a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA). A közpénzekből, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózatának tagjaként működő szervezethez a 10 millió forintig terjedő mikrohitel program kapcsán fordult a Jobbik alelnöke, hogy a nyilvánosság megtudhassa, kik és milyen szempontok alapján kapták meg a kedvezményes kamattal támogatott hitelt. 

A közérdekű adatok kiadásától ódzkodó szervezetnek ilyenkor több lehetősége van:

• egyszerűen elutasítja a kérést – aztán, ha elég kitartó az adatigénylő, bírósági döntés alapján végül mégis kiadja azokat;
• konstruktívnak mutatkozik, de jelentős összeget kér az adatok kiadásáért, mondván, azok összegyűjtése jelentős munkaerőt von el a szervezet eredeti feladatainak teljesítésétől – az adatigénylő ezután vagy kifizeti, vagy lásd fent.

Az NMRVA egy harmadik utat választva Sneider Tamással közölte: ahhoz, hogy az adatokat kiadhassák, a kedvezményezettek hozzájárulását is ki kell kérniük. Ennek beszerzése az alapítvány szerint 250 ezer forintba kerül.

Semmi sem zárja ki, hogy az alapítvány által kiküldött levélre a kedvezményezettek nem járulnak hozzá a kéréshez, tehát lehet, hogy

Ez már csak a kiküldésre szánt levél megfogalmazásából is valószínű: az NMRVA a kedvezményezett kisvállalkozókhoz azzal fordult, hogy a Jobbik „személyes hiteladataikra” kíváncsi, emiatt kéri hozzájárulásukat az adatok kiadásához.

A személyes hiteladatra való hivatkozás és a hozzájárulás kérése az információs törvény alapján is egyértelműen is megalapozatlan, hiszen az kimondja:

„Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást adni.”

Egyébként sem világos, mit ért „személyes hiteladat” alatt az alapítvány. Szakértők szerint ez olyan, mintha banktitokra utalna – erre hivatkozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amikor „közpénzjellegét elveszítő” pénzekkel támogatta meg a neki kedves alapítványokat – de ez ott sem állta meg a helyét, még kevésbé lehet érvényes egy alapítványra, amely még csak nem is bank.

Nem csak az információs törvény, de az alkotmány szerint is közérdekű nyilvános adat, hogy kik kaptak EU-s forrásból vagy költségvetésből, magyar hatóságok által elbírált juttatást – jelen esetben kedvezményes kamattámogatással nyújtott hitelt. Jogalap az adat kiadására megvan, azt nagyon alaposan kellene megindokolni – ha egyáltalán lehetséges –, miért tartható egy ilyen adat titokban. 

Telefonon nem sikerült elérnünk az NMRVA ügyvezetőjét, Varga Béla Csabát, akitől egyelőre írásban elküldött az kérdéseinkre sem jött válasz a szokatlan költségtérítési igénnyel kapcsolatban.

Alkotmányellenes és nem is szabályos

Bár az információs törvény módosítása valóban lehetőséget ad arra, hogy a közfeladatot ellátó szerv pénzt kérjen akár a közérdekű adatok kiadásáért, amennyiben az nem tartozik alapfeladatai közé, ez azonban bizonyosan nem vonatkozhat az alapítvány által megadott előzetes hozzájárulás összegyűjtésére. Igaz, az is vitatható, hogy bármelyik közfeladatot ellátó szerv kérhet pénzt a közérdekű adatok kiadásáért. 

Ez a gyakorlat „az információs szabadsággal kapcsolatos alkotmányos elveket sért, mert abból a nonszensz feltételezésből indul ki, hogy a közhivataloknak nem alapfeladatuk a közvélemény tájékoztatása” – mondta Majtényi László. Az adatvédelmi biztos pozícióját 1995 és 2001 között betöltő szakember szerint „minden közintézménynek nyilvánvalóan alapfeladata a közvélemény tájékoztatása, ez másképp nem lehet jogállamban.”

Az MTA doktora szerint világos, hogy ha alapfeladat az EU-s vagy költségvetési forrásból származó pénz elosztása, akkor alapfeladat az ezzel kapcsolatos tájékoztatás is. Ha ez nem lenne így, akkor ebből az következne, hogy az információ szolgáltatása alapfeladatként kizárólag az MTI-re vonatkozna.

Majtényi álláspontját erősíti, hogy a bíróság is szűken értelmezi a költségtérítés kiszabását az adatok kiadásához. Tényleg csak a válaszolással közvetlenül felmerülő költséget engedi megtéríteni – fénymásolás, postaköltség –, de sokszor még az sem, mondván, állami szerveknek feladatuk a tájékoztatás.

(Borítókép: A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány székhelye Salgótarjánban- forrás: Google Street View)