Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az AB honlapjára csütörtökön feltett közleményben, amit az MTI szemlézett.
Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárások szabályait is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke nem kötelező jellegű ajánlásban is megfogalmazhat olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható.
A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint "az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról". Arról azonban nem rendelkezik a szabályzat, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.
A dokumentumot egy bíró támadta meg alkotmányjogi panasszal. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez azonban a panaszos szerint ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben lehet megállapítani.
Az Ab kitért arra is, hogy a dokumentum olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne, ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az utasítás nem tartalmaz és az alaptörvény alapján nem is tartalmazhat.
Az Alkotmánybíróság kimondta:
Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.
Folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának indokolásában foglaltakra is - reagált az Országos Bírósági Hivatal az Ab határozatára. Az OBH reagálásában az áll, hogy az Ab a szabályzat ötvenkét szakaszából mindössze háromnak egyes rendelkezéseit kifogásolta.
"Az Ab megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Ilyen kérdés lehet például, hogy a bírósági dolgozók elfogadhatnak-e ajándékot, vagy hogy miként kell bejelenteniük egyéb kereső tevékenységüket "- írják. Szerintük a szabályzat megalkotását mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, a tervezetet bírók fogalmazták és véleményezték.
Az OBH emlékeztet rá, hogy az Ab csak az elmúlt három hónapban hét jogszabályt és öt egyedi bírói döntést semmisített meg, szerintük "ez mutatja, hogy az alkotmánybírósági kontroll a jogállami működés természetes része".
Azt is írták, hogy az Európa Tanács Korrupcióellenes Államokat tömörítő csoportja (GRECO) a 2017. évi jelentéstervezetében egyébként kifejezetten üdvözölte az integritási szabályzat. Az OBH jelezte azt is, hogy
Mint márciusban megírtuk, több bíró az Alkotmánybíróságon támadta meg Handó szabályzatát, mondván, „az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem”. Szerintük a bírói függetlenséget az alaptörvény garantálja, a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, az OBH elnökének utasítása azonban nem törvény, pláne nem sarkalatos.
Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája Strasbourghoz fordult, mert szerinte
nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek.
Szepesházi ezért azt kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy mondja ki: a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti.