Miután a rendőrség egy házkutatás során lefoglalta, nem megfelelően tárolták, majd ismeretlenek manipulálhatták azt a külső merevlemezt, amin a vád szerint az egyik legfurcsább magyar kémügy fő bizonyítéka van. A winchester nem megfelelő tárolása miatt a kémügy elsőrendű vádlottja feljelentést tett.
Ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen Bukta Béla, aki minden idők egyik legbizarrabb magyar kémügyének elsőrendű vádlottja – értesült az Index. Buktát azzal vádolják, hogy egy Birodalom nevű társaság tagjaként rendszeresen információkat adott át az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége munkatársainak, alkalmanként a Svájci Alap budapesti igazgatójának, és „feltehetően egy alkalommal” Irina Ivascsenkónak, az IMF magyarországi képviselőjének. A jelenleg a bíróságon folyó kémper másodrendű vádlottja Bukta egykori főnöke, Maxin Norbert.
Maxinék szerint a Birodalom egy baráti társaság volt, de a vádirat „személyes kapcsolatokon alapuló, szociális, társadalmi, üzleti és gazdasági közösség” jellemzi azt. A húszfős „Birodalom” az ügyészség szerint Maxin irányítása alatt állt, neki volt a bizalmasa Bukta. A vádirat szerint Maxin nem csak a Birodalom vezetője volt, hanem közvetve-közvetlenül nagyjából húsz cég felett rendelkezett. Ezek a cégek biztosították a Birodalom pénzügyi hátterét.
A kémperben a vád fő tárgyi bizonyítéka egy olyan külső merevlemez, amit még 2015. március 16-án foglalt le eléggé vitatható módon a rendőrség Bukta szigetszentmiklósi lakásán. Már önmagában ez különös volt, ugyanis ekkor még szó sem volt semmilyen kémügyről. Bukta lakásán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) műkincsvédelemmel foglalkozó rendőrei tartottak házkutatást, de nem műkincsvédelmi, hanem rágalmazási ügyben. Buktát ugyanis azzal gyanúsították meg, hogy ő állt egy Vályi-Nagy Vilmos egykori informatikai államtitkárt rágalmazó, interneten megjelent írás mögött.
Több mint fél évvel a házkutatás után ugyanazok a rendőrök, akik addig a rágalmazási ügyben nyomoztak, kémkedés miatt rendeltek el nyomozást. Az erről szóló rendőrségi jelentésben egy komplett kémhistóriát vázoltak fel, megnevezve az érintetteket, akiket a nyomozás elrendelésekor már be is azonosítottak. Azaz már ekkor egyértelmű volt, hogy mindaz, ami bizonyítékként a nyomozók rendelkezésére áll, a vitatott módon lefoglalt külső merevlemezen, egy Spire Gigapodon volt rajta. (Pontosítás: valójában a „Spire Gigapod” a winchester, hanem Fujitsu. A „Spire Gigapod” a külső ház típusa, amibe a diszket bele lehet tenni.)
A bírósági tárgyaláson ugyanis kiderült, hogy az ügyben vizsgálatot folytató előadó a külső merevlemezt nem adta le a bűnjelraktárba, hanem magánál tartotta a hivatali helyiségében. Emiatt a kémügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa megkereste az NNI-t, ahol kivizsgálták az eljárást. Az NNI által kiadott vizsgálati jelentés szerint a winchestert valóban az „arra alkalmas” előadói páncélszekrényben tárolták és csak egy évvel később került a bűnjelraktárba.
Annak, hogy hol tárolták a bizonyítékként felhasznált merevlemezt, azért van jelentősége, mert a bíróság által elkészíttetett igazságügyi informatikai szakértői vélemény szerint a winchesteren 2015. április 15-e és 17-e között, vagyis
9 könyvtárt és 26 fájlt módosítottak. Azt a szakértő nem tudta megállapítani, hogy ez idő alatt milyen számítógépre csatlakoztatták a winchestert. A bíróság idén szeptemberben meghallgatta azt az előadót, akinek a páncélszekrényében a merevlemezt tárolták, ő a bírónak azt mondta: „2015 áprilisában nem tudom, hol járt a drive.”
A Bukta Béla szigetszentmiklósi házában lefoglalt adathordozók egy részét még 2015. március 18-án, majd április 14-én az NNI átadta egy másik részlegének, a csúcstechnológiai osztályánál szolgálatot teljesítő, speciális szakismeretekkel rendelkező munkatársainak. Az átadott tárgyakat tételesen listázták és mint később kiderült, az ominózus winchester nem volt az átadott tárgyak között, sőt, idővel az átadásokat is megszakították.
Ezt az NNI egyik osztályvezetője azzal magyarázta, hogy úgy döntöttek, a a szükséges vizsgálatokat inkább a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat informatikus szakértői, ne az NNI munkatársai végezzék el. A merevlemez végül júliusban került a szakszolgálathoz, majd miután ott megvizsgálták, augusztusban visszakerült az NNI előadójának a páncélszekrényébe.
A Spire Gigapodon a nyomozók jelentése szerint az NBSZ szakértői olyan feljegyzéseket találtak, amelyeken a Birodalom kémszervezet valamennyi találkozóinak időpontjai szerepeltek. Kérdés, mennyire volt profi ez a kémszervezet, ha mindezeket olyan egyszerű, word-fájlokban rögzítették, amiket egyáltalán nem titkosítottak, viszont bárki megírhatott.
A merevlemezen lévő egyetlen komolyan vehető dokumentum egy olyan, "Bizalmas" jelzéssel ellátott irat, ami a Honvédelmi Minisztériumból származott és ami a magyar honvédség tíz éves stratégiai tervét taglalja. Azt a stratégiai tervet, amit – ha nem is teljes egészében – a NATO minden szövetséges tagállama megkaphat. Ez azért is fontos, mert a vádirat szerint Buktáék ezt a dokumentumot átadták a budapesti amerikai követség Védelmi Együttműködési Irodájának, az ODC-nek – bár arról semmilyen bizonyítékuk nincs, hogy az átadás megtörtént, mindössze az, hogy a merevlemezre mentett feljegyzésben ez szerepelt.
Ugyanakkor az NNI szerint a rendőrök a merevlemez tartalmát csak a rágalmazás miatt indult eljárás, nem pedig a kémkedési ügy kapcsán vizsgálták, tehát ezekre a dokumentumokra állításuk szerint az NBSZ szakemberei bukkantak. A rendőrség a vádlott jogi képviselőinek írt levelében azt állította: az, hogy a nyomozók adattároló eszközökön kutatnak, nem rendhagyó, de ilyenkor a rendőrök csak áttekintik, megnyitják a fájlokat, de azokon nem módosítanak semmit.
Az ügy pikantériája, hogy miután a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat júliusban megvizsgálta a merevlemezt, és megtalálta rajta azokat a dokumentumokat, amelyekre építi a vád az egész kémügyet, a merevlemezt továbbra is a rendőrség páncélszekrényében, nem pedig minősített biztonsági területen tárolták, noha a jogszabályok ezt írják elő. De ami ennél is érdekesebb, hogy ez idő alatt a bizonyíték bent sem volt a bűnjelraktárban.
Nem csak ez egyébként az egyetlen furcsaság a bizonyíték körül. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a házkutatásról készült jegyzőkönyvben valamennyi lefoglalt adathordozó sorozatszámát feltüntették, csak éppen a Spire Gigapodét nem. A winchester bűnjelcímkéjét a gyanúsított vagy hatósági tanú nem írta alá, de még a lefoglalt tárgy sincs megnevezve a címkén. A lefoglalt bűnjeleket később a jogszabály szerint úgy kellett volna felbontani, hogy a felbontáskor a gyanúsított vagy legalább egy hatósági tanú jelen legyen, de ebben az ügyben ezt is elmulasztották a rendőrök.
2015 decemberében Buktát és az Arcade tulajdonosát, Maxin Norbertet őrizetbe vette a rendőrség, mindketten előzetes letartóztatásba kerültek. Maxinék elmondása szerint a nyolc hónapig tartó előzetes letartóztatás alatt a nyomozók igyekeztek megtörni őket és rábírni arra, hogy vallják be, kémek. Nem tudni, hogy a nyomásgyakorlás része volt-e, de Maxin elmondása szerint egy olyan gyilkost is kapott cellatársnak, aki az életére akart törni, míg Bukta kihallgatásait olyan időpontra tették, hogy nem láthatta a családját, a neki írt leveleket pedig több hónapos késéssel kapta csak meg. Szét is ment a családja. Végül nyolc hónap múlva szabadlábra kerültek, amiben szerepet játszott, hogy a különös kémügy részletei nyilvánosságra kerültek.
(Címlap- és borítókép: szarvas/Index)