Adatbázist készítenének a bevándorlást szervező szervezetekről, illetéket fizettetnének azokkal, akik bevándorlást szerveznek, és több pénzt kapnak külföldről, mint Magyarországról, és létrehoznák az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amelyről egyelőre pontosan nem tudni, hogy micsoda. A törvénycsomag a Stop Soros nevet kapta, pedig egy szó sincs benne Soros Györgyről, sőt, a belügyminiszter kimondta: Soros nem vesz részt az illegális migráció szervezésében. A TASZ szerint a törvénycsomag el fog bukni, a kormányközeli politológus pedig arról beszélt korábban, hogy a kormány akcióterve lényegében kampányfogás.
Szerdán kormányülést tartottak, amelynek szünetében Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette, hogy milyen további lépéseket tesz a kormány Soros György ellen a nemzeti konzultációt követően.
Három törvénytervezetből álló csomagról tárgyalt a kormány. Nem nyújtják be rögtön a parlamentbe, hanem társadalmi vitára bocsátják. A három törvény:
A törvények szövegét holnaptól lehet elolvasni. Kovács Zoltán ezt Stop Soros törvénycsomagnak nevezte, ami azért figyelemreméltó, mert egyik törvénytervezetben sincs szó Soros Györgyről.
Azokra a szervezetekre, amelyek bevallják, hogy részt vesznek a bevándorlás szervezésében, a Stop Soros törvénycsomag határozatai fognak vonatkozni. Akik nem vallják be, azokkal szemben szankciók alkalmazását tervezi a kormány. A kormány a bevándorlás támogatásának kérdésében önbevallást vár el a civilektől.
A 444 kérdésére Pintér azt mondta, hogy Soros György nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet. Ez a megállapítás azért elég különös az elmúlt év kormányzati kommunikációjának tükrében.
Az Index kérdésére, hogy pontosan mi volt az a kényszer, ami indokolttá tette a törvényjavaslat-csomagot, Pintér úgy felelt: az állampolgári elvárás. Kovács szerint a Soros-szervezetek fokozódó aktivitása is szükségessé lett a törvényjavaslatokat.
Mivel a törvénytervezet szövegét a kormány még nem publikálta, Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója csak politikai szempontból tudta értékelni a sajtótájékoztatón elhangzottakat. Szerinte a kormány ismét szűkíteni próbálja azok terét, akik kritizálják. Mint mondta, ezek a kísérletek eddig mind elbuktak, elbukott a Norvég Alap elleni támadás, és a "külföldről támogatott civilek" is minden korábbinál nagyobb figyelmet kaptak, több fórumon tudták a nézeteiket kifejteni. A TASZ például soha ennyi 1 százalékos felajánlást nem kapott, mint most. Ezért valószínűnek tartja, hogy ez a törvénycsomag is el fog bukni, vagy jogilag, vagy mert a gyakorlatban alkalmatlan lesz a kormány valós céljának elérésére. Amíg Magyarország nem lesz pont olyan, mint Észak-Korea, a civil társadalom mindig meg fogja találni a módját, hogy a társadalom számára fontos ügyeket képviselje, mondta Szabó: "a civil társadalom, a nép nem lecserélhető."
A pártok közül elsőként az MSZP reagált Pintér Sándor bejelentésére. Közleményük mindössze egyetlen számból áll. 1300 - írták. Ezzel valószínűleg arra az 1300 menekültre utalnak, akiket a sokmilliárdból folyó állami propaganda ellenére befogadott tavaly Magyarország.
A Liberálisok kicsit bővebben, de nagyjából ugyanazt írták, mint a szocialisták: "A Liberálisok elfogadhatatlannak tartják, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években több tízmilliárd forintot költött el a menekültekkel szembeni gyűlöletkampányra, titokban mégis 1300 migránst fogadott be". Ezen kívül bejelentették, hogy Stop Orbán kampányt is indítanak.
A Jobbik szerint Kovács és Pintér sajtótájékoztatója azt bizonyítja, hogy "a kormány belebukott és belezavarodott a hazugságaiba". "A Fidesz képtelen választ adni arra, miért hazudtak 3 éven keresztül az embereknek, miért költöttek el több tíz milliárd adófizetői forintot hazug propagandára, illetve miért telepítettek be titokban eddig 2300 migránst" - írta a párt.
Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője a bejelentés előtt arról beszélt a Magyar Időknek, hogy a kormány akcióterve „szimbolikus védekezőeszközt" biztosít Soros ellen a következő három hónapban. Magyarul: nincs túl sok kézzelfogható értelme.
Mráz Ágoston arról is beszélt, hogy intézkedés (akcióterv) „a választással is összefügg, hiszen a legutóbbi nemzeti konzultáció is megmutatta, hogy majdnem 2,5 millió magyar polgár fontosnak tartotta a Soros György beavatkozása elleni kormányzati fellépést". Ez azt is jelenheti, hogy a Soros-elleni akcióterv pusztán kampányfogás.
A fideszes kutató egyébként tavaly ősszel elismerte, hogy a közpénzmilliárdokból lebonyolított Soros-ellenes nemzeti konzultáció hasznos a Fidesznek, mert egyben tartja a szavazótáborát.