A kormány 2013-ban olyan migrációs stratégiát nyújtott be Európai Uniónak, amelyben a migránshátterű civil szervezetek megalakításának ösztönzését is vállalta – írja a Hír TV. A vállalások arra szolgáltak, hogy Magyarország hozzájusson az uniós menekültügyi alaphoz. Ebből jut jelenleg is menekültek lakhatási támogatására a fővárosban. 

A migránshátterű civil szervezetek megalakításának ösztönzése, kapacitásaik fejlesztése és közöttük együttműködési fórum megteremtése; a migránsok beilleszkedését segítő önkéntesek munkájának támogatása; a magyar lakosság befogadó szemléletét ösztönző programok, felvilágosító kampányok szervezése, a kulturális sokszínűséghez való igazodás képességének elősegítése

– többek közt ezek szerepelnek a 2013 októberében kormányhatározattal elfogadott Migrációs stratégiában, ami 2014 és 2020 közötti uniós költségvetéshez készült. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap erre a stratégiára biztosít Magyarországnak 98 millió eurós keretet. 

Mióta egy államtitkári elszólás nyomán berobbantak a nyilvánosságba (az egyébként is nyilvános) tavalyi adatok a befogadotti, oltalmazotti státust kapott emberekről, az ellenzéki pártok folyamatosan igyekeznek rámutatni a kormányzati kommunikáció, és a tényleges gyakorlat, illetve a korábbi vállalások közt feszülő ellentétre. A kormány részéről azzal próbálják áthidalni a problémát, hogy most már fontosnak tartják hangsúlyozni a különbségtételt "menekültek" és "migránsok" között, de ez nem egyszerű kommunikációs feladat az elmúlt néhány év verbális hadjárata után, amit a bevándorlás ügyében folytattak.

A Jobbik szerint a kormány évekig félrevezette a közvéleményt a bevándorlás ügyében, ezért az MSZP-vel közösen határozati javaslatot nyújtottak be, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot a kormány betelepítési politikájának feltárására. Az elmúlt években befogadott több mint kétezer menekült miatt összehívták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát csütörtökre.