A vallásközi párbeszéd ma döntően az iszlámtól való félelemről, a politikáról és a migrációhoz való viszonyról szól Magyarországon elkerülhetetlenül – ez kedden a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) évnyitó találkozójáról is elég jól kiderült. A 25 éves egyesület elsősorban a dialógus és a megértés lehetőségeit keresi, most azonbanitt is érezhető volt a feszültség a politikai különbségek miatt.

A kívülállónak furcsa lehet, hogy miközben a társaság nevében is keresztény és zsidó, 2018-ban mégis legtöbbet az iszlámról beszélnek. Igaz, az iszlám a harmadik nagy ábrahámi vallás – testvéri vallás, mondta Hídvégi Máté a rendezvényen, aki a zsidó származású magyar iszlámkutató klasszikus, Goldziher Ignácra emlékeztetve fejezte ki a reményét, hogy Magyarország nagyon alkalmas a keresztény-zsidó-iszlám párbeszédre.

Ez a vallástudomány szűk körein túl meglehetősen illuzórikusnak hat most: vallásháborús Közel-kelet, az iszlám nevében elkövetett terrormerényletek, a civilizációs összecsapásokról szóló világmagyarázat népszerűsége,  iszlamofóbia és hiszterizált közvélemény – a dialógus egy kicsit utópisztikusnak tűnik.

A KZST vezetői közül itt volt Beer Miklós katolikus váci és Fabinyi Tamás evangélikus püspök is, az a két egyházi vezető, akik az elmúlt időszakban a leghatározottabban álltak ki a migrációs kormánypropagandával szemben – ezért bőven megkapták a migránssimogató jelzőt a jobboldalon, a ballib média kedvenceinek titulálták őket, Beert meg nemrég már egyenesen eretneknek bélyegezte a kormányközeli sajtó, miután a püspök azt mondta, hogy Krisztus nem csak a keresztényekért halt meg, hanem mindenkiért, még a muszlimokért is.

Nem hiszek abban, hogy az iszlamizáció a fő probléma Európában. Ettől nem kell rémeket látni”

– mondta Beer Miklós a keddi rendezvényen. A váci püspök azt hangsúlyozta, hogy a tömeges migráció nem is csak közel-keleti kérdés. „7,5 milliárd ember él a világban. Én minden nap megnézem a statisztikákat. Tegnap 25 ezer ember halt éhen. Értik ezt? Sokan nem azért jönnek el, mert jobban akarnak élni, hanem mert egyszerűen életben akarnak maradni. A kérdés, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel.”

Bár a közönségből konkrét megoldási javaslatokat is vártak volna Beertől, ő inkább csak azt emelte ki, hogy nagy általánosítások helyett az egyéni találkozások lennének fontosak, egyébként meg nemzetközi megoldást kell találni, és ebben is elsősorban Ferenc pápát tartja útmutatónak. „Az igazi probléma, hogy Európa megerősítse saját kereszténységét. El kell kezdenünk saját magunkat rendbe tenni.”

De nehogy a mi legszentebb istenkeresésünket ideológiává lehessen változtatni. Aggódunk emiatt a jelenben is”

– tette hozzá a katolikus püspök.

„Mi szegények vagyunk. Fizessenek a gazdag országok” – vetette közbe valaki hangosan a migrációval kapcsolatban. „Nem vagyunk szegények. Talán a németekhez képest igen, de másokhoz képest...” – reagált Beer.

A keresztény és zsidó helyzet jól szabályozott, Magyarországon most főleg az vet fel kérdéseket, hogy az iszlámnak milyen jogai vannak – mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök. Egy tegnap temetett afgán származású magyar muszlim példáján keresztül (a férfi holttestét a Dunában találták meg, zsebében egy evangélikus szervezet címével – őt imám jelenlétében búcsúztatták, de a magyar törvények miatt az iszlámban nem megszokott koporsós temetéssel) azt hangsúlyozta, hogy egyszerre van szükség vallásközi együttműködésre, a jogok tiszteletben tartására, és kell egyúttal a helyi adottságokhoz, törvényekhez is mindig alkalmazkodnia a bevándorlóknak.

Fabinyi a nemrégi németországi templomrombolásra utalva (bányaberuházás miatt lebontottak egy XIX. századi neoromán templomot) hangsúlyozta, hogy nem csak háborús övezetben, de Európában is fokozottan kell figyelni a keresztény szent helyekre.

Szeretnénk csitítani a túlzott indulatokat, és rámutatni, ahol jogos a félelem”

– emelte ki az evangélikus püspök. Érez elégtételt, hogy miután kapott hideget-meleget a menekültek melletti kiállása miatt, most kiderült, hogy a magyar állam is befogadott 1300 embert? – kérdezték tőle. „Nem hiszem, hogy nekünk most a mellünket kellene verni. Ez természetes” – válaszolta.

Szerettük volna megtudni a két püspök véleményét arról is, hogy a Stop Soros keretében most törvényt akarnak hozni a hozzájuk hasonlóan „migránssimogatónak” gúnyolt szervezetek és támogatóik ellen. Beer Miklós és Fabinyi Tamás azonban nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.

Még nincs véleményük. Tájékozódnak.”

– jelezte gyorsan Szécsi József, a Keresztény-Zsidó társaság főtitkára. Mint saját expozéjában mellékesen megjegyezte, a költségvetésükön keresztül az ő társaságuk működését is könnyen ellehetetleníthetné a kormány. Szécsi (ő máskülönben a Rabbiképző docense) személyes meggyőződése egyébként, hogy az „Európai Egyesült Államok” célja a nemzetállamok megszüntetése, a keresztényüldözés pedig mára természetes lett a világban, ezért „köszönet illeti a keresztény üldözöttek segítőit”.

Szervezete talán biztonságban van, de összességében azért ő sem tűnt határozottan optimistának: „Látjuk, hogy a kormány migrációs politikája, a helyzet a kampánnyal egyre fokozódik. A vallásközi párbeszéd inkább csak csalóka délibáb.”