Tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg, a civilellenes "külföldi támogatásokról" szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait.
Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt. Az érintett szervezetek ma hozták nyilvánosságra a beadványuk tartalmát.
Az Alkotmánybíróság januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvényt.
Pedig a törvénnyel kapcsolatban 23 szervezet közös panaszt nyújtott be még júliusban. Mivel a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az Alkotmánybíróság január 16-án kezdett el foglalkozni a törvénnyel.
A beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
A civilek szerint a törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény szerintük nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.
A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.
A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől fogva tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével - írja közleményében a Civilizáció.
És mit szól mindehhez a Fides-frakció? „Megint azok a szervezetek kiabálnak, amelyek rajta vannak Soros kifizetési listáján. A Soros-hálózathoz tartozó szervezetek minden eszközt megragadnak, hogy kibújjanak a külföldről pénzelt szervezetek átláthatóságáról szóló törvény alól. Hónapok óta mindent megtesznek, hogy ne kelljen bevallaniuk, honnan és mennyi külföldi támogatást kapnak. A törvényt éppen azok támadják kezdettől a leghevesebben, akik szervezik a bevándorlást, lebontanák a határzárat, támogatják a kvótát, megindítanák a betelepítéseket és végrehajtanák a Soros-tervet. Ők azok, akik már a Stop Soros törvénycsomagot is támadják, mert amiatt azt is be kellene vallaniuk, ha a bevándorlást bármilyen módon elősegítik és külföldi támogatásaik után 25%-os határvédelmi illetéket kellene fizetniük.”