Megtartotta alakuló ülését kedden az újraválasztott Országos Bírói Tanács, a bíróságokat igazgató Országos Bírói Hivatal felügyeleti szerve.
A testület súlya 2013-ban nőtt meg, miután a kormánytöbbség a Tavares-jelentés és a Velencei Bizottság kritikái nyomán előállt helyzetben az Alaptörvény ötödik módosításával kicsit megnyirbálta az OBH elnöke, és megnövelte az OBT hatáskörét. Az új OBT tagjait január közepén a bírák küldöttei közepén választották meg.
Az új OBT azért került a figyelem fókuszába, mert két olyan bírót is a tagjává választottak, akik korábban nyílt konfliktusba kerültek az OBH nagy hatalmú elnökével, Handó Tündével. Mivel mandátuma vége felé már az előző testület viszonya is egyre feszültebbé vált Handóval, nem lenne meglepő, ha a közeljövőben tovább éleződne a konfliktus, ami elsősorban azért tört ki, mert Handó sajátosan értelmezi és gyakorolja a bírósági vezetői álláspályázatok nyertesének kinevezésével kapcsolatos hatáskörét. Az egyik legszembetűnőbb ügy a Fővárosi Törvényszék betöltetlen elnöki pozíciója körüli viszály.
Új tag Hilbert Edit, a Budapest Környéki Tövényszék elnöke, aki ősszel az Alkotmánybíróságtól kérte, hogy semmisítse meg a bíróságokról szóló törvény azon pontját, mely szerint nem válaszható az OBT tagjának, aki ellen az OBH elnöke fegyelmi eljárást indított. Így ugyanis Handó befolyásolni tudja az őt ellenőrizni hivatott testület összetételét. Történetesen az AB-beadvány idején Hilbert ellen pont ilyen eljárás volt kilátásban.
A másik érintett tag Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírója egyenesen beperelte Handót, amiért szerinte a bírósági vezetők kinevezésekor visszaél a hatásköreivel. Vasvári nem volt jelen az OBT alakuló ülésén (előzetesen kimentette magát), Hilbert viszont, mint a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tag, automatikusan elnökké avanzsált, így ő vezette le az ülést, és ő beszélt elsőként.
Ahogy az ilyen, többnyire dagályos és semmitmondó beszédek során általában, most is az elrejtett félmondatokból kellett próbálni kihámozni az üzenet lényegét. Hilbert Edit esetében ilyen volt, amikor az átlátható, igazságos, nyugodt és stabil igazgatási modell fontosságát, és a törvényesség betartatását hangsúlyozta.
Mondandója legfontosabb részének az tűnt, amikor a bírósági szervezetrendszeren belüli hatalommegosztásról, fékekről és ellensúlyokról beszélt, egyértelművé téve, hogy amennyiben rajta múlik, a szervezet komolyan fogja venni a Handó tevékenysége feletti kontrollt.
Handó Tünde, aki most vélhetően a korábbinál is kritikusabb ellenőrző testületet kapott a nyakába, meglehetősen békülékeny hangot ütött meg. A bírósági szervezetrendszerben – Kúria, OBH, OBT – a montesquieu-i hatalommegosztás hármasságát vélte felfedezni, és arról beszélt, hogy a bíróságok csak akkor tudnak jól működni, ha ez a rendszer egyensúlyban van.
Az ülésen felszólalt még Darák Péter, a Kúria elnöke (ő tisztségéből fakadóan az OBT-nek is a tagja), továbbá Polt Péter legfőbb ügyész, Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár és Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke.
Nyitókép: Polt és Bánáti beszélgetnek az ülés kezdete előtt (Nagy Szabolcs / Index)