Visszautasította az Alkotmánybíróság a „vigalmi negyed” nyitvatartásáról szóló népszavazást kifogásoló alkotmányjogi panaszt, írja közleményében az Ab. 

Az Ab indoka az, hogy idő előtti volt a panasz, ami a népszavazásra vonatkozott. Ezt írják:

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti. Az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet ez ügyben majd az Alkotmánybírósághoz forduljon, de ehhez meg kell várnia, hogy "az önkormányzat a jövőben olyan rendelet alkosson", amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, majd "a megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után" forduljon közvetlen alkotmányjogi panasz esetén az Alkotmánybírósághoz.

• Az Alkotmánybíróság eljárásának előzményeként a főváros VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek.
• A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?"
• Az indítványozó gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdés alapjogok jogellenes korlátozásához vezet.
• A törvényszék helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát, az indítványozó a törvényszék végzését támadva fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között arra hivatkozott, hogy a népszavazási kérdés nyomán elfogadandó önkormányzati rendelet sértené a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek, vagyis harmadik személyeknek a jogait.

• Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó érintettsége ebben az esetben nem állapítható meg.
• Az indítványozó a fentieken túl saját alapjogainak sérelmére is hivatkozott alkotmányjogi panaszában. Álláspontja szerint a népszavazás nyomán megszülető önkormányzati rendelet ellehetetleníti majd, hogy a tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, illetve az ingatlanok értéke is jelentősen csökkenni fog.
• Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható.
• A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa, vagyis mindez jelenleg eshetőleges. 

A határozathoz Dr. Juhász Imre, Dr. Pokol Béla, Dr. Stumpf István és Dr. Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. 

Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán! Csatlakozzon!