A Magyar Helsinki Bizottság még októberben fordult bírósághoz a nemzeti konzultáció miatt, mivel szerintük a konzultációs íven szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. Az ív 5-ös pontja, illetve a tételmondathoz fűzött magyarázat név szerint említi a Helsinki Bizottságot, a Helsinki szerint hamis állítások között. A jogvédő szervezet beadványában azt kérte: a konzultáció megalkotásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen nyolcmillió forint sérelmi díjat a szerintük félrevezető, valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt.
A konzultációs ív 5-ös tételmondata úgy hangzott:
Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.
Az alatta található magyarázat pedig így:
Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.
Az első tárgyalási napot 2017. december 13-án tartották, ami nagyon rövid volt, azt a kabinetiroda kérésére elhalasztották, de azért az kiderült, hogy a Rogán-féle minisztérium többek között mivel védekezik a perben. A milliárdokból futtatott, hónapokig sulykolt állításokból ezt – a többiről egyelőre nem tudjuk, azokat nem perelte még senki –, tehát az 5-ös pontot úgy értékelték, hogy az:
Csak véleménynyilvánítás volt.
És ha ez nem lenne elég, annak ellenére, hogy Lázár János, Dömötör Csaba és Kovács Zoltán kormányszóvivő is úgy nyilatkozott a tételmondat alatti szövegről, mint a tételmondathoz tartozó magyarázat, most a kabinetiroda védekezésének az is része, hogy a tételmondat és az alatta lévő, kék háttérben lévő szöveg elkülönülnek egymástól, önálló gondolati egységet képeznek.
A véleménynyilvánításos részt a második, szerdai tárgyaláson szerették volna a tárgyalási jegyzőkönyvben is pontosítani. Ugyanis az első tárgyalási napon röviden elmondottakból nem volt teljesen egyértelmű, hogy a véleménynyilvánításos védekezés csak a másodlagos védekezése a minisztériumnak. Mert elsődlegesen továbbra is tartják, hogy a konzultációban megfogalmazott szöveg
valós tartalmi nyilatkozat, ami bizonyítékokkal alátámasztható.
Ha ezt a törvényszék nem osztaná, akkor jön a védekezés azon része, miszerint egy nagy társadalmi érdeklődésre számot tartó ügyben a Helsinkinek tűrnie kell a véleménynyilvánítást.
De rögtön a tárgyalás elején futottak is egy kört ebben a véleményesdiben.
A minisztérium védője azt kifogásolta, hogy a Helsinki szerintük többször ellentmondott saját magának, egy esetben pedig maga fogalmazott úgy, hogy a szakmai álláspontját, a saját álláspontját véleménynek tekinti. Márpedig szerintük a véleményről való közlésnél – ami a konzultációs papíron szerepel – nem lehet hamis színben feltüntetni. „Véleményt nem lehet hamis színben feltüntetni, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig mindkét felet megilleti” – mondta a minisztérium védője. Márpedig a Helsinki beadványa éppen a hamis színben való feltüntetést kifogásolja.
A Helsinki szerint egyértelmű, hogy a minisztérium nem a civil szervezet szakmai álláspontját akarta bemutatni, de még így is elvárható lenne, hogy pontosan, nem csonkítva és nem olyan szövegkörnyezetben idézzenek tőle, ahol megváltozhat annak értelme. Ezt a véleményről vélemény dolgot pedig egy példával cáfolta:
Ha azt mondom, ez a fal fehér, mert ez a véleményem, majd valaki azt mondja, neki az a véleménye, hogy szerintem ez a fal kék, ez hamis tényállítás. Hiába véleményekről van szó.
Hozzátették, hogy a Helsinki kereseti kérelmének fókuszában az van, hogy ez a hamis tényállítás milyen értelmezési kontextust teremt meg egy átlagos olvasó számára, és ez miért sérti a felperes jó hírnevét.
A helsinkisek ugyanis, ahogy azt ma elővezették, azt is kifogásolják, hogy a nemzeti konzultáció rájuk vonatkozó, 5-ös pontjában a vastagon szedett tételmondat alatti szövegrészben kivastagították a Helsinki egyik korábbi szakmai anyagából kiemelt szövegrészletet. Így a Helsinki szerint, mivel az átlagolvasó figyelmét a vastagon szedett szövegrészlet ragadja meg elsőként, így már ez a vizuális alkalmazás alkalmas arra, hogy az olvasó összemossa a tételmondattal.
Az olvasó elolvassa a tételmondatot, majd rögtön a vastagon szedett szöveget, ami egy idézet régebbről. Óhatatlanul összekapcsolja, mikor a kettőnek nincs tényleges köze egymáshoz
– mondta a Helsinki jogásza. Azt pedig az idézetről már a korábbi tárgyalásnál elmondta, hogy az egy, az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.
A minisztérium védője kifogásolta, hogy a Helsinki részéről többször is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy az általános jogi tanácsadás mellett konkrétan akkor egy vagy több ügyben látott el jogi képviseletet, illetve hogy ezek büntető ügyek voltak-e, vagy más típusúak. Az első tárgyaláson a Helsinki azt mondta, a „védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat" megfogalmazás általánosító, mind a személyi kört, mind a tárgyi kört illetően: a Helsinki nem általában véd, hanem egy darab büntetőeljárásban védett két nemzetközi védelemre jogosult személyt. Két embert, akiket a röszkei tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésével vádolt meg az ügyészség: egy idős asszonyt és egy kerekesszékes beteg férfit, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy részt vettek a zavargásokban.
A minisztérium kérdésére azonban most kiegészítették azzal, hogy bár alapvetően jogi tanácsot nyújtanak menekültügyi eljárásokban, de a fenti példán túl volt még körülbelül öt másik, határzár tiltott átlépésével kapcsolatos ügy is, amikor jogi képviseletet láttak el.
Olyan esetekben nyújtottunk ingyenes jogi segítséget, ahol azt gondoltuk, hogy az illető nemzetközi védelemre jogosult, és ebből kifolyólag nem lehetne vele szemben büntetőjogi szankciókat alkalmazni a határátlépés kapcsán
– mondta a Helsinki ügyvédje ezekről, és hozzátette, hogy ez azonban nem azt jelenti, ami a konzultációban áll, miszerint általában védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat.
A minisztérium védője azt mondta, konkrét példákkal is alá tudják támasztani, hogy a Helsinki általánosságban is védi a törvénytelenséget elkövető bevándorlókat. Majd egy Magyar Idők- és egy Origo-cikkből felolvasva, valamint egy késelő menekültekről vizionáló Kocsis Máté Facebook-poszt miatti pert felhozva a következő érvelést adta elő.
2015. augusztus 13-án éppen a Helsinki Bizottság nyújtott be keresetet a VIII. kerület és személy szerint Kocsis Máté ellen, aminek lényege az, hogy a kerület polgármestereként Kocsis zaklatást követett el a magyarországra érkezett migránsokkal szemben. A minisztérium védője szerint a keresetben a Helsinki úgy fogalmaz, hogy az szerintük minden magyarországra belépő migránsra vonatkozik, tehát papír van arról, hogy maga a Helsinki írja le, hogy minden migránst véd.
Majd azzal folytatta, hogy később kiderült, a 2015. novemberi párizsi terrortámadás egyik szereplője sajtóinformációk szerint Magyarországon keresztül jutott Franciaországba. Aki így időben is kb. akkor volt Magyarországon, amikor a Helsinki ezt a beadványát megfogalmazta. Tehát mondhatjuk a minisztérium szerint, hogy a Helsinki ezt a terroristát is képviselte, fellépett az érdekében.
A civil szervezet ügyvédje azzal válaszolt, hogy a Kocsis Máté esetében egy konkrét ügyben egy konkrét közlés miatt nyújtottak be keresetet, ahol a posztban általában migránsok szerepeltek. És azt állítani, hogy ez az egyenlő bánásmódról szóló törvény betartására irányuló kérelmük magában foglal minden Magyarországra érkező migránst, beleértve a terroristákat is, „az elképesztő”.
A Helsinki szerint ők éppen azt kifogásolják, hogy a konzultációban szereplő „törvénytelenséget elkövető bevándorlók” tág kategória, ez így sérelmes a Helsinkire, ebbe ugyebár beleértendő a terroristától kezdve a köztörvényes bűnözőkig mindenki, annak ellenére hogy a Helsinki ezen személyek kifejezett védelmére nem terjed ki, ilyen személyeknek jogi segítséget nem nyújtott, és a Kocsis Máté-ügy sem jelenti azt, hogy a terroristáknak a törvénytelenségük elkövetésével kapocsolatban jogi segítséget nyújtottak volna.
Kocsis Máté egyébként ezt a szöveget posztolta a Facebookra:
A nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen
A Helsinki Bizottság arra hivatkozott akkor, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja a zaklatást, azaz a megfélemlítő, ellenséges, megszégyenítő környezetet kialakító magatartásokat, Kocsis viszont ezzel a posztal megsértette a Magyarországra érkezett migránsok emberi méltóságát, és ezzel a hatályos magyar törvényeket is. A beadványt – a megismételt – első fokon a bíróság elutasította. Bár a szöveg őrjöngős-késelős része alkalmas az emberi méltóság megsértésére, az elsőfokú bíróság szerint a poszt teljes egésze nem valósít meg zaklatást. A Helsinki fellebbezett.
A minisztérium védői egy másik ügyet is példaként hoztak fel arra, hogy a civil szervezet törvénytelenséget elkövető migránsokat véd. Egy Hasan Kilic nevű török állampolgárságú kurd férfi ügyét, aki Magyarországon menedékkérő, és akinek jogi képviseletét a Helsinki látja el. Menedékstátuszát többször is elutasították, a cikkek szerint azért, mert Törökországban 12 és fél évre ítélték a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd terroristaszervezet tagjaként végrehajtott terrortámadások miatt. Ő maga azt mondja, politikai okból ítélték el Törökországban.
A Helsinki azt válaszolta erre, hogy az említett török embernél nem büntetőügyben, hanem menekültügyben lát el jogi képviseletet a Helsinki, a férfi ellen Magyarországon nem fut semmilyen büntetőeljárás. Az ügyben köti az ügyvédi titoktartás, mondta, így abba sem tud belemenni, hogy a törökországi terroristának bélyegzése megalapozott volt-e, vagy sem.
A tárgyalást itt berekesztették, a következő alkalommal, 2018. február 28-án 11 órakor ítélethirdetés következik.
Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán? Csatlakozzon