Szijjártó korábban azt is meglebegtette, hogy Magyarország kiszáll az ENSZ nagy migrációs jelentéséről szóló egyeztetésekből, ha abban nem lesz számukra elfogadható irányú elmozdulás. Orbán is jelezte, hogy „nem fogunk elfogadni olyan határozatot, ami ellentétes az érdekeinkkel”, de közben nyugalomra intett, „ismerjük meg a szöveget, és azután döntsünk róla" – mondta.

Az ENSZ jelentése önmagában nem kötelezné semmire a kormányokat, és valójában még nagyon mesze vannak egy végleges szöveg elfogadásától. Miközben a magyar kormányretorika a „Soros-tervvel” igyekszik összemosni a jelentést, az elsősorban egy realista prognózis a világban várható mindenfajta migráció további növekedéséről (beleértve az EU-n belüli népességmozgásokat, tehát a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarokat is), és azt összességében gazdaságilag pozitívnak tekinti.

Ez az egyik pont, amit a magyar kormány nagyon sérelmez. Mint mostani publicisztikájában Szijjártó írja:

a Globális Migrációs Csomag

egy súlyosan elfogult, szélsőségesen bevándorláspárti dokumentum lett”.

Vitatja, hogy a migráció mindenkinek hasznos lenne, szerinte „azoknak sem jó, akiknek el kell hagyniuk a hazájukat, és azoknak sem jó, akiknek tömegével kell befogadniuk teljesen más kultúrából érkező bevándorlókat”.

Szijjártó azt állítja, hogy

az ENSZ véleménye szerint meg kell szüntetni azokat a jogi és fizikai akadályokat (kerítés), amelyek gátolják a bevándorlók átkelését a határon.”

Az ENSZ-dokumentumról azt a képet próbálja a Magyar Idők olvasói elé tárni, hogy az ENSZ szervezetté és folyamatossá akarja tenni a migránsok befogadását, és legálissá tennék a gazdasági bevándorlást, akiknek minden szociális jogot is meg kellene adni.

Arról, hogy mi áll az ENSZ migrációs jelentéstervezetében, és mit kell tudni a kapcsolódó vitákról, itt olvashat többet, ha nem csak a magyar kormány álláspontjára kíváncsi.