Nem várhattunk nagy bejelentéseket, ígéreteket a miniszterelnöktől, ez hagyományosan nem az évértékelők terepe. Orbán Viktor most vasárnap a 20. évértékelőjén mégis egy tekintetben okozott meglepetést: többször, visszatérően foglalkozott hazai politikai ellenfeleivel, az eddigieknél részletesebben elemezte az egyes pártok helyzetét, esélyeit.

Ez persze nem bombasztikus hír egy választási kampányban, hiszen 49 napra vagyunk a következő parlamenti választástól. Orbán Viktornak azonban régi – mondhatjuk az eredményei alapján, jól bevált – szokása, hogy a hazai ellenfeleivel látványosan nem foglalkozik a nyilvános beszédeiben. Most pedig nemcsak foglalkozott, de az MSZP nevét ki is ejtette a száján.

Mindjárt megnézzük részletesen, Orbán miket mondott, és milyen következtetést vonhatunk le ezekből. Illetve érdemes azt is megnézni, miről és konkrétan kikről beszélt a kormányfő a bő háromnegyed órás évértékelőjében.

1. Ez egy másik elmúltnyolcév

A Fidesznek elég sok munkája volt abban, hogy a magyar emberek fejébe negatív konnotációval vésse be az „elmúltnyolcévet”. A dolog persze a szocialisták két ciklusára, nyolcéves kormányzására utalt.

Orbán Viktor 2010-ben került ismét hatalomra, vagyis nyolc éve kormányoz. Adta tehát magát, hogy összehasonlítsa az ő elmúltnyolcévét a régi elmúltnyolcévvel. A miniszterelnök ezt a magas labdát le is csapta, és kereken kimondta:

Ez a nyolc év jól sikerült, jobban, mint ahogy vártuk.

Orbán név szerint is köszönetet mondott pár politikusnak és állami vezetőnek az elért eredményekért (erről majd később), a sikeres gazdaságtól a kultúráig hosszú volt a felsorolás. Majd a miniszterelnök levonta a következtetést: „Ebből a nyolc évből kihoztuk, amit ki lehetett hozni. A nyolc év vállalható, büszkék is lehetünk, soha rosszabb nyolc évet.”

2. De mi lesz a jövőben? Folytatódik a magyar modell

Orbán a jövőbeni terveivel kapcsolatban nem volt ennyire közlékeny, csak általánosságban beszélt. A lényege természetesen annyi volt: folytatja az eddigi politikáját.

„Az egyszerű dolgokban hiszek: munkában, családban, hazában – a jövőre nézve is csak ezt kínálhatom” – mondta a kormányfő, aki nemes egyszerűséggel magyar modellnek nevezte ezt a politikát. Orbán ez alatt egész pontosan a nemzeti függetlenség kiharcolását értette.

Szerinte véget vetett az energiafüggőségnek, nemsokára Oroszország mellett Lengyelországból és Romániából is jön gáz. Emellett sikerült kiépíteni a nemzeti bankrendszert, és a magyar médiumok több mint fele nemzeti tulajdonban van.

Azonban „a függetlenségünk nem olyan, mint a lekvár, nem áll el a polcon, meg kell védeni, nem szabad az ország sorsát internacionalisták kezére adni”.

3. Megvolt a kötelező brüsszelezés, migránsozás

Számíthattunk arra, hogy Orbán beszédének jó részét megint Brüsszel támadása és az EU-s migrációs politika ostorozása teszi ki. Így is történt. Sok újdonság nem volt benne, néhány erősebb mondatot emelünk ki:

• A szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt az IMF-nek.
• Európa felett a bevándorlás miatt sötét fellegek gyülekeznek. A becslések szerint a bevándorlók aránya gyorsuló ütemben nő majd a tőlünk nyugatra fekvő országokban. A legtöbb német nagyvárosban a született németek visszaszorulóban vannak, mert a bevándorlók először a nagyvárosokat foglalják el.
• Az EU észre sem veszi, hogy megszállják. Az iszlám így a jövőben nemcsak dél, hanem nyugat felől is kopogtat.
• A veszélyt a brüsszeli, párizsi, berlini politikusok jelentik, azt akarják, mi is fogadjunk be migránsokat, és legyünk kevert népességűek.

4. A Soros-féle embertípus ellen is harcolni kell

Persze a sorosozás sem maradt el a beszédből. Orbán Viktor azonban érezhetően eggyel magasabb fokozatba kapcsolt. Először idézte az egyik „Soros-szervezet” meg nem nevezett aktivistáját, aki egykor valami olyasmit mondott, hogy jobb emberanyag érkezik a bevándorlással, mint amilyen a magyar.

Sokáig ezt Orbán nem is értette, de aztán most már érteni véli, miután hallotta az Európa Tanács emberi jogi biztosának egykori szavait. Eszerint a cél a homo sorosensus, a Soros-féle embertípus létrehozása. Ez ellen azonban küzdeni kell, erre szolgál a Stop Soros törvénycsomag.

A gondolatmenetben tehát annyi az újdonság, hogy Orbán már nemcsak Soros Györgyöt démonizálta, hanem a Soros-féle embertípust is. Bár az még várat magára, hogy kifejtse, hogyan is lehet meghatározni ezt az embertípust.

5. A választás ünnep, de alantasságban nem lesz hiány

Orbán a beszédében többször emlékeztette arra a hallgatókat, hogy egy választás előtt állunk. Természetesen arra biztatta a közönséget, hogy csak a Fideszre érdemes szavazni, ám ezeket finom és nem olyan finom utalásokba csomagolta.

Elöször például azzal nevettette meg a közönséget, hogy a Fidesz a rendszerváltás óta 16 évet volt ellenzékben és 12 évet kormányon, „nincs még meg az egyensúly, mint láthatják”.

Ám később az ellenzék szidalmazásával érzékeltette, mennyire nincs más választás a Fideszen kívül. Szerinte „az ellenfelek reménytelen helyzetben vannak”, mivel nem támogatták a kvótanépszavazást, az alkotmánymódosítást, „letagadták a kvótát és a Soros-tervet”. Szerinte a reménytelenség gyűlöletet szül, az ellenzékből gyűlölet árad, „alantasságban, álszenteskedésben nem lesz hiány”.

De a választás „nekünk ünnep, ne hagyjuk elrontani, őrizzük meg a derűnket, öniróniánkat” – figyelmeztette Orbán a fideszeseket.

6. Minden ellenzéki pártot kiosztott

A beszéd egyik figyelemre méltó része volt, hogy Orbán nemcsak általában bírálta az ellenzéket, hanem pártonként végig is ment rajtuk. „Nézem a többi párt állapotát, és nem hiszek a szememnek” – mondta Orbán, aki az MSZP-t név szerint ki is emelte (a többinél nem mondott pártnevet). Nézzük is részletesen, kiről mit mondott:

• MSZP: van olyan párt, amely „idegenlégióst igazol” miniszterelnök-jelöltnek. Ő azonban csődgondnok lesz, akinek „az jutott feladatul, hogy kivezesse az MSZP-t a parlamentből”. Vagyis Orbán az MSZP kiesésével számol (nyilvánosan legalábbis ez az üzenet).
• DK: a másik baloldali párt rátalál gyökereire, egy volt miniszterelnök vezetésével „virtigli kommunista párttá vedlik vissza”, börtönt és új rendszerváltást ígér, és „csak annyit tud mondani, hogy az egyházak fogják be a szájukat, és húzzák meg magukat”. Majd leőrültezte Gyurcsányt egy Einstein-idézettel: „őrültség az, amikor ugyanazt teszük, de más eredményt várunk”.
• LMP: van olyan párt is, amelynek mindössze annyi a mondanivalója, hogy lehet más. „Zseniális meglátás, de hogy mi, azt nem tudjuk meg.” Szerinte az LMP-ről nem dönthető el, hogy jobb- vagy baloldali, nemzetiek vagy internacionalisták.
• Együtt, Liberálisok: „a kiváltak alapította pártoknak” a nevét se tudja megjegyezni, „láthatósági problémákkal küzdenek”.
• Jobbik: Orbán szerint a legabszurdabb, hogy „a szebb napokat látott nemzeti párt azzal állt elő, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye”.

Orbán úgy összegezte, hogy „Magyarország ennél többet érdemel. Nem csoda, hogy ellenzékváltó hangulat van az országban”.

7. Kiderült a Fidesz választási jelmondata

A kampány beindulásával párhuzamosan sorra lepik majd el fideszes plakátok az országot. Néhány plakáton már szerepel is a jelmondat:

Nekünk Magyarország az első!

Ugyanezt a szlogent írták ki Orbán Viktor elé a pulpitusra, és Orbán külön is kitért erre a mondatra. Azt mondta, a Fidesznek a legfontosabb: „a haza minden előtt”, vagy „amerikanizálva: nekünk Magyarország az első”. Még sokat fogjuk hallani ezt a fideszesektől a következő hetekben.

8. Kiket dicsért név szerint?

Orbán pár állami vezetőt név szerint is kiemelt a beszédben. Érdemes összegyűjteni, hogy kinek különösen hálás a miniszterelnök.

• Köszönet Matolcsy Györgynek, amiért az MNB-t átalakította.
• Bravó, Varga Mihály, amiért karácsonykor nyugdíjprémium fizethető.
• Köszönjük Fazekas Sándornak, hogy rendben van az agrárkamara, erősek a kis- és közepes birtokok.
• Balog Zoltán előtt megemelhetjük a kalapunkat, amiért kétszer annyi roma tanul a felsőoktatásban.
• Pintér Sándor vezetésével sikeresen védtük meg a déli határunkat.

Végül említette, hogy Olaszországban Silvio Berlusconi kormányra kerülését várja. „Forza Italia!” – mondta, vagyis a volt olasz miniszterelnököt is beleszőtte beszédébe.

Nem hangzott el sem Lázár János, sem Rogán Antal neve, Szijjártó Pétert is annyiban említette, hogy szép feladat vár rá, hogy az ENSZ migrációs jelentésének szövegét megváltoztassa.

9. És kiket támadott név szerint?

Soros György mellett néhány külföldi politikust is kiemelt negatív kontextusban Orbán. Azokról az egykori európai vezetőkről beszélt, akik bírálták a migrációs politikáját, és már nincsenek hatalmon.

Említette az osztrák Werner Faymannt és Christian Kern volt kancellárt, az olasz Matteo Renzit, a horvát Zoran Milanovićot, illetve a német Martin Schulzot, aki szerinte „minden akart lenni, végül semmi nem lett”. Orbán mosolyogva hozzátette, hogy a „lista nem zárt”.

10. Miről, kiről nem beszélt?

Az évértékelő nagyon koherensen felépített beszéd volt, amely természetesen illeszkedik a Fidesz politikájába. Ám néhány aktuális ügyet még célzás, utalás szintéjn is került a miniszterelnök. Például:

• Az eredmények felsorolásánál véletlenül sem említette az oktatási és egészségügyi helyzetet (nyilván mert ez az ellenzék kampánytémája).
• Nem reagált a korrupciós vádakra.
• Nem reagált a vejét érintő OLAF-jelentésre.
• Simicska Lajos nevét ki nem ejtette a száján.

És végül Orbán Viktor nem árult el semmi konkrét, számonkérhető dolgot arról, hogy pontosan mit csinálna, ha újra kormányra jutna.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, ahol moderált körülmények között beszélgethet a cikkről.