A hazai falvakban átlagosan 11,5 százalék a roma népesség aránya, közölte az e heti HVG a Debreceni Egyetem frissen elkészült, 2010-13 közötti adatfelmérésére alapozott kutatására hivatkozva. Az ország összes településére kiterjedő adatgyűjtés szerint a közepes városokban 9, Budapesten és a megyei jogú városokban 7 százalék a romák aránya. Ez a szám a Salgótarján és Csenger közötti 17 járásban, valamint Baranya és Somogy határmenti járásaiban kiemelkedően magas, itt az emberek negyede-ötöde tartozik a cigánysághoz.

A rekorderek az alábbi járások:

A mosonmagyaróvári, balatonalmádi és a szegedi járásban a legkisebb, 1 százalék alatti a romák aránya. 

A kutatás összességében 876 ezres roma népességet regisztrált az országban. 1971-ben a Kemény István szociológus nevéhez fűződő kutatás 320 ezer, egy 1984-87-es vizsgálat pedig 400 ezres roma népességet mért.

Az adatokhoz érdemes tudni a módszertant is: mind 1971-ben, mint most azt tekintették romának, akit a környezete romának vélt, az adatok konkrétan a polgármesterek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok megkérdezésén alapultak. Ezzel valamelyest valószínűleg felülbecsülték a számot, az emberek például romának tekintenek olyanokat is, akik vegyes kapcsolatból születtek, vagy gyakran azokat is, akik mélyszegénységben élnek.

Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán. Csatlakozzon!