Garmadában áll a szemét a legtöbb magyarországi szegregátumban, a nyomában pedig megjelennek a patkányok és a bűz. A telepi kóbor kutyák csak tovább rontanak a helyzeten azzal, hogy amint kikerül a szemét az udvarra vagy az utcára – kukában vagy zsákban, esetleg csak kupacokba hordva -, azonnal széttúrják azt élelem után kutatva. A legtöbb helyen szándék sincs, hogy megküzdjenek a szeméttel, ahol mégis van, ott meg rendre kudarcba fulladnak a kísérletek. Az Abcúg írása.
A lakók folyamatosan ide hordják a szemetet, én meg óriási patkányokat látok feljönni onnan esténként
– mondta kezét széttárva egy férfi, aki közvetlenül egy bűzölgő szemétkupac mellett lakik az alsózsolcai cigánytelepen. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros szegregátumában, a település legszélén álló házsorok mögött, gazos-bozótos területeken, itt-ott halmokban vagy szétszórva, mindenfelé szemét terül el.
Nem fogad más látvány a Sajó mentén feljebb fekvő két településen: Sajókazán és Sajószentpéteren sem, ahol szintén része a városnak vagy falunak egy zömmel romák lakta, szegregált szegénytelep.
Hiába látni egy-egy kukát az udvaron a három Sajó-völgyi településen szinte mindegyik háznál – Sajókazán a Sólyom-telepen épp ott jártunk napján volt szemétszállítás -, a telepeken keletkező szemét egy része végül mégsem a kukásautókban, hanem a telep körüli illegális szemétlerakókon végzi.
“Két nap alatt megtelik, elvinni meg csak hetente viszik el
– magyarázta egy sajókazai asszony, akivel a Sólyom-telep két részét összekötő földúton, egy ott éktelenkedő szemétkupac mellett találkoztunk. Szerinte a többgenerációs családoknak esélytelen beleférnie egyetlen kukába, még ha a műanyag szemétnek külön edény is jut a háztartásoknak.
Ráadásul egyáltalán nem mindenkinek van kukája. Sajókazán például néhány éve ingyen adott az önkormányzat kukákat a telepieknek – egy szemetes ára hétezer forint körül mozog -, azóta azonban az új beköltözők, vagy akiknek valami történt közben a kukájukkal, nem jutnak újakhoz.
“A szomszédomét nemrég egy este felgyújtották a kannibál gyerekek, azóta nincs neki” – magyarázta egy Sólyom-telepi férfi. A telepi utcán mellette álló barátja, egy másik fiatal férfi pedig hozzátette: ő azért nem kapott kukát, mert ahová költözött, ott a nyilvántartás szerint már volt edény, de az előző lakóval együtt az is eltűnt. Az is előfordul, hogy valakinek egyszerűen ellopják a kukáját.
A közeli Sajószentpéteren, ahol a helyi szegregátumot, a Fecskeszög-telepet a Sajó folyó zárja el a település többi részétől, olyan helyeken alakultak ki illegális szemétlerakók, ahol a helyiek emlékei szerint korábban voltak kihelyezett szemetes konténerek. Ebbe boldog-boldogtalan ingyen rakhatta a szemetét, az önkormányzat pedig időről időre elszállíttatta azt.
Az egyik ilyen – a töltés oldalában lévő – lerakóhely mellett élő telepi család tagjai, akiknek az udvarán sorban állnak a kukák és mellettük hordókban a kukákba már nem férő szemét, rendszer
esen látják, ahogy a környékükön lakók ide hordják a szemetet. “Mintha a konténer továbbra is ott lenne” – mondta a család egyik tagja, egy fiatal nő.
A sajókazai Sólyom-telepiek szerint jobb lenne, ha a telep szélein éktelenkedő szemétkupacok helyett konténerekbe hordhatnák a helyiek a felhalmozódó szemetet.
Egy másik település, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári példája mutatja, hogy ez miért nem ilyen egyszerű kérdés.
A szabolcsi kisváros egyik, több mint ezer lakosú cigánytelepén, a bűdi telepen ugyanis még mindig vannak szemetes konténerek a telep több pontján. Ezeket az önkormányzat hozatta a telepre, és nagyjából mindenki ide hordja a szemetét, aki
Ezek mellett a konténerek mellett talán kevesebb a mindenfelé szétszórt szemét a bűdi telepen, de ott jártunkkor azt láttuk: ugyanúgy probléma, hogy a nyitott tetejű szeméttárolókból kirángatják a kutyák a zsákokban odahelyezett hulladékot és szétcincálják.
Amíg konténerek vannak, ahová bármiféle ellenszolgáltatás nélkül elhelyezheti a szemetét minden telepi lakos, addig esély sincs arra, hogy a kukák és kommunális hulladékszállítás általánossá váljon a telepeken – mondták az Abcúgnak a telepi romákból szerveződő Haladjunk Csoport tagjai, amikor nemrégiben riportot készítettünk róluk a bűdi telepen. A legtöbben egyszerűen nem fognak a szemétszállításért fizetni, ha nem muszáj – mondták.
A szabálysértő szemétlerakásokat akár figyelhetnék és büntethetnék is a hatóságok, ezt azonban nem nagyon teszik. Egyik megkérdezett telepi sem emlékezett arra, hogy a környezetében bárkit büntettek volna már meg illegális szemétlerakásért.
Arra sem volt már évek óta egyik szegregátumban sem példa hogy az önkormányzat nagytakarítást végzett volna a telepen.
Őszintén? Megértem az önkormányzatot, hogy nem látja értelmét, hogy rendszeresen kitakarítsa ezt a városrészt, mert úgyis rögtön újra szemetes lesz. Ez az itteniek felelőssége
– okolta a telepi lakosságot a szemét-helyzetért az a nő, aki az említett Fecskeszög-telepi szemétlerakó mellett lakik.
Valójában azonban az önkormányzatnak is részt kell vállalnia a közterületek rendben tartásában. Bár az ingatlantulajdonosoknak kötelessége az előttük található közterületrészt tisztán tartani, azokat a területeket, amiknek nincs ilyen értelemben “gazdája”, az önkormányzatnak kellene takarítania.
Ezt a feladatot a legtöbb helyen néhány közmunkással próbálják így-úgy elvégeztetni, az a maroknyi ember azonban, akit ilyen címen kiküldenek szemetet szedni, nem tud megbirkózni ilyen mennyiségű szeméttel.
Képzelheted, milyen felemelő élmény az utcádban lakók szemetét szedni, ráadásul a szemük láttára
– mondta az egyik sajószentpéteri, Fecskeszög telepi lakos, aki maga is volt már beosztva szemétszedésre a telepen. Ilyenkor az utak mellől, kézzel szedik az eldobált szemetet a munkások, az összegyűjtött hulladékot pedig a közeli városgondnokságra viszik.
Ehhez képest a sajókazai Sólyom-telepen két helyitől is úgy értesültünk, a telepen, egy kupacba halmozva marad a szemét, amit a közmunkások összeszednek. Az egyik telepi nő ott jártunkkor egy mellettünk elterülő szeméthalomra mutatott, amire időről időre rágyújt valaki a helyiek közül. Szerintük csak így, égetéssel lehet kezelni az egyre halmozódó hulladék-mennyiséget.
Most ugyan hó fedte a kupacot, rajta a végtagok nélküli játékbaba-csonkkal, az üres energiaitalos dobozzal vagy a használt babapelenkával, nyáron azonban a melegben elviselhetetlen bűz terjeng a szemétkupacok körül. Ezt és a patkányok jelenlétét minden helyi panaszolta.
A Pest megyei Bagon egyenesen visszavonta a szemétszedő közmunkásokat a bagi cigánytelepről az önkormányzat, arra hivatkozva, hogy a javarészt a telepen élő közmunkások nem szeretnének a telepen ilyen munkát végezni. Sokan panaszkodnak arra, hogy más telepiek gúnyolódtak rajtuk, amikor közmunkában szemetet szedni látták őket – mondta az Abcúgnak Both Emőke, a bagi telepen működő civil szervezet, a Bagázs vezetője.
Azt is csak néhány éve sikerült elérnie a telepiekkel együtt a szervezetnek, hogy a kukásautó a telepre is bemenjen, előtte Bagon is a konténeres rendszer működött.
Az önkormányzat és a szemétszállító társaság azért nem küldött autót, mert azt mondták, félnek, hogy elütik az utcán szaladgáló gyerekeket
– emlékezett vissza Both Emőke. A Bagázs nem tartotta jó megoldásnak a korábban folyamatosan kint lévő önkormányzati konténereket a bagi cigánytelepen. Amellett, hogy a szél és a kutyák kihordták a szemetet a nyitott konténerekből, konfliktusforrást jelentett a telepiek és a többi bagi lakos között, hogy a telepiek nem fizetnek a szemetük elszállításáért – magyarázta Both. Azt azonban hozzátette: a konténereket a telepiek felkészítése nélkül, egy-két hónap leforgása alatt elvinni a telepről sem volt átgondolt lépés a város részéről.
A telepeken azonban gyakran nem is feltétlenül a közterületeken halmozódik fel a legnagyobb szemét, hanem az elhagyott, romos magánépületek vagy üres magántelkek udvarán.
A Pest megyei Monoron, a Tabán nevű cigánytelepen is működik már két éve szervezett szemétszállítás. Mikor a Nemzeti Hulladékkezelő átvette a városi hulladékkezelőtől a szemétszállítás feladatát, a telepen élők is kaptak háztartásonként saját kukát.
Mégis, az olyan, kukában elhelyezhetetlen szemetet, ami például a lomizásból adódó hasznosíthatatlan hulladék jelent, időről időre a telepen álló, elhagyatott, üres magántelekre hordja néhány helyi – mondta az Abcúgnak Juhász Kata, a telepen működő Máltai Szeretetszolgálat munkatársa. Így hiába tisztítja ki időről időre a máltaisok vezetésével a helyi közösség a telepet, a szemét-probléma mindig újratermelődik.
A szemétszállításért negyedévente kellene fizetniük 6-7 ezer forintot a telepieknek, ez azonban sokaknak okoz gondot. “Havonta kevesebb összeget könnyebben kifizetnének, mint minden harmadik hónapban egyszerre ekkora összeget” – mondta Juhász.
A szembe szomszédomék, azok mocskolnak oda a töltésre, meg a saját udvarukra is. Nyugodtan beleírhatja, vállalom arccal, névvel!
– magyarázta saját magát egyre hergelve egy fiatal férfi Sajószentpéteren a Fecskeszög telepen, mikor az utcán szembetalálkoztunk és a szemétről kérdeztük. Látszott rajta, hogy iszonyatosan ideges a szemetelő szomszédra.
Riportunk során végig az látszott, hogy vannak a telepeken, akik igyekeznek rendben tartani a saját környezetüket, a közös terekkel azonban már nincs erejük foglalkozni, mert úgy látják, hogy nincs értelme. Amint összeszedik a szemetet, úgyis jön helyette másik.
Egy sajókazai nő azért lelkesen újságolta, hogy ők a “kolóniában” – így nevezik azokat a hosszú, többlakásos régi bányamunkás-házakat, ahol most a telepi romák élnek – rendszeresen takarítják közösen az udvarról a gyerekeik eldobálta szemetet. Sziszifuszi munka ez ott, ahol teljesen normális a felnőttek körében is, hogy az energiaitalos doboz ott hullik ki a kezükből, ahol az ital éppen elfogyott.