A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága állásfoglalást adott ki arról, hogy nem kellene beszűkíteni a szakképző iskolák tantervét és több műveltségi tárgyat, főleg természettudományt kellene tanítani a szakgimnáziumba és szakközépiskolába (korábbi nevükön szakközépbe és szakmunkás képzőbe) járó gyerekeknek.
Az MTA vezetése az állásfoglalásában a műveltség fenyegető beszűköléséről ír,
ami alatt vélhetően azt érti, hogy a kormány szakképzési politikája alapján nagyon lecsökkentették a szakképzésben részt vevők általános műveltséget adó tantárgyainak óraszámát. Ahogy korábban írtuk, a kormány, részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és vezetője, Parragh László által sugalmazva kitalálta, hogy túl sok az értelmiségi az országban és túl kevés a rendes kétkezi munkás, ezért megpróbálja beszűkíteni az általános oktatást, több gyereket akar a szakképzésbe terelni és átalakítani a szakképzési rendszert. Ennek lépéseiként
Ennek az átalakításnak az egyik eredménye az, hogy már a szakgimnáziumokban sem lehet egynél több természettudományt tanulni, ami miatt még jobban beszűkülnek a tanulók lehetőségei, ha esetleg nem a tanult szakmájukban szeretnének elhelyezkedni vagy neadjisten tovább szeretnének tanulni. Az állásfoglalás alapján az MTA-nak is leginkább ez a baja a szakképzési rendszer átalakításával
A Bizottság szerint a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.
Az MTA elnöki bizottságának állásfoglalása nagyon diplomatikusan fogalmaz, előbb leírja, hogy mivel ért egyet az Akadémia a köznevelési törvényben, majd azt írják: "a Bizottság vitatkozik azokkal az álláspontokkal, amelyek az általános műveltség nagy területei, a reáliák és humaniórák között valamilyen pragmatista megfontolás szerint, fontossági alapon különbséget tesznek. A Bizottság javasolja a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányainak újragondolását, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítését."
A cikkünkre reagálva a szakképzést felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium a következő elküldött pár megállapítást, amely szerint a helyzet azért nem olyan rossz a helyzet a szakképzésben, mint gondolnánk.
"A szakgimnáziumi kerettantervek változása nem érintette a kötelező érettségi vizsgatantárgyak órakereteit, azok változatlanok maradtak (már csak azért is, mert azonos tananyagtartalomból tesznek érettségi vizsgát a szakgimnazisták is, mint a gimnazisták). Az is téves információ, miszerint csak egy természettudományos tantárgy tanulására lenne mód a szakgimnáziumban. Ezzel szemben az igazság, hogy a komplex természettudomány és az ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgy mellett a 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak között is ott vannak a természettudományos tantárgyak, a diák így választhat egy másodikat is. A szakgimnáziumi képzésben ugyanakkor a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi és az informatikai ismeretek, valamint specialitásként a pénzügyi, a vállalkozói, a szakmai többlettudás megszerzésére. A szakgimnáziumi képzés struktúrájának rugalmasságát megcélozva 2018. szeptember 1-től az új kerettantervek alapesetben is a korábbinál több időt biztosítanak majd a természettudományos tárgyak képzésére, továbbá a mellék-szakképesítés választhatóvá válása következtében a tanulók választása alapján az ágazati tanulmányaikhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyakat is választhatnak. Ez a lehetőség már a most 9–10. osztályos tanulók esetében is nyitva áll."