Negyedik tárgyalási napja volt kedden a Dózsa László–Pruck Pál-ügynek. Ez az a per, amelyben Pruck Pál lánya indított keresetet a Terror Házát fenntartó közalapítvány ellen, miután az 1956-os emlékévben Dózsa László nevét írták apja fotója mellé. Ezen a tárgyalási napon az antropológusi szakvéleményt hallgatták meg.
Bár egészen hamar kiderült , hogy a Terror Háza azonosításával alapvető bajok vannak, már az '56-os emlékév alatt kikerült kép – amiből óriásplakát készült, és azon Dózsa László neve szerepel a puskával álló gyerek mellett – eredeti megjelenésekor is Pruck Pál szerepelt a Life képaláírásában, akit aztán szakértők is egyértelműen beazonosítottak , a Terror Háza igazgatónője ragaszkodott az ő verziójához. Főleg, hogy Pruck szerinte nem felelt meg az 56-tal kapcsolatos magas erkölcsi és ideológiai elvárásoknak. Ezért inkább kitartott az önjelölt 56-os hősi feltámadott Dózsa László mellett, annak ellenére, hogy bizonyos kételyek merültek fel a színész szavahihetőségét illetően.
Mivel Pruck családja szerint a Terror Háza vezetői nyilatkozataikban megsértették Pruck Pál emlékét, az ügy már bíróságon van, ahol hosszú kalandok után legutóbb egy antropológus szakember kirendelésére került sor. Schmidt Mária korábban azt ígérte, ha kiderül, hogy tényleg nem Dózsa van a fotón, majd bocsánatot kér, és kijavítják. Ennek ellenére idáig ragaszkodtak a saját, egyre tarthatatlanabb verziójukhoz, arra fókuszáltak, hogy ha hiba is volt, ki a hibás (az egészen biztos, hogy nem Schmidt Mária), és október 23-i beszédében mindezek után még Orbán Viktor is kiállt Dózsa László mellett.
Mind a felperes, mind az alperes a keddi tárgyaláson kapta kézhez írásban és CD-n az antropológus szakértői véleményét, amiből a bíró most csak apró részleteket olvasott fel. Elmondta, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet antropológiai szakértőjét kérték fel, hogy a Schmidték által felhasznált fotót hasonlítsa össze a Pruck családja által leadott Pruck Pál gyermekkori, illetve felnőttkori képeivel. A kérdés természetesen az volt, megállapítható-e, hogy az óriásplakáton is használt fotón Pruck Pál van.
Az antropológus szakvéleményét ugyan nem láthattuk, de a bíró által felolvasott részletekből kiderült: a szakértő szakvéleménye olyan aprólékos információkat tartalmaz, mint hogy a jobb fülkagyló helixe mennyire szögletes vagy csúcsos, illetve hogyan emelkedik az az orrnyereg, mennyire vaskos az a száj és szemöldök. Mindezek után azt állapította meg, hogy
"Az alperesi kép és a gyermekkori képen szereplő személy személyazonossága igen valószínű, hogy megegyző"
A katonaigazolvány-képpel és a jogosítványban szereplő képpel összevetve az '56-os emlékévben használt képet, a szakértő szintén arra jutott:
"Nagy valószínűséggel megegyező személyazonosság van.
További két kép megvizsgálásánál pedig úgy találta:
"valószínűsíthetően azonos, illetve valószínűsíthetően megegyezik."
Összességében a bíró elmondta, hogy ezek a megállapítások:
"90 és 100% közötti valószínűséget jelentenek.
A bíró egy apró hiba miatt elnézést kért a tárgyaláson. Volt egy fájl, amit csak szabályosan, változatlan névvel és kiterjesztéssel küldhettek volna tovább a szakértőnek, de mivel a szakértő azt nem tudta megnyitni, illetve vele eleve csak emailen értekeztek, így egy másik kiterjesztésben küldték el a képet. A bíró szerint a két kép teljesen megegyezett, de mivel nem az eljárás rendje szerint lett továbbítva, ezért elküldi újra.
A szakvélemény költsége összesen bruttó 199 ezer forint volt.
A következő tárgyalási nap május 24-én lesz.
(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)