Az orosz embereket nem érdekli Magyarország, nem is gondolnak rá, ahogy a magyarok többsége sem szeretne szorosabb viszonyt Oroszországgal, derült ki a szerdai Orosz befolyás Magyarországon címmel tartott előadásból. Emiatt Vlagyimir Putyinéknak csak két lehetőségük van: gazdasági befolyás szerzése és az elit megnyerése.
Deák András, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, és Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézet egyetemi docense tartott előadást szerdán a Párbeszéd Házában. A rendezvényen legalább százan voltak kíváncsiak és sok érdekesség elhangzott a kétszer nagyjából 20 perces előadáson.
Deák András kiemelte, hogy Oroszország leginkább az elit meggyőzésével (zsarolás, vesztegetés, támogatás, korrupció) lehet képest befolyást szerezni Magyarországon, miközben az ország a „mainstream liberális világrend” alternatívájaként tetszeleg. Persze be-bevetik az Oroszországban már kipróbált PR-technológiák is – fizetett posztolók, kampányfinanszírozás, média-hack – bár Magyarországon ennek nem igazán van foganatja.
Mindezzel Rácz András is egyet értett, hisz Magyarország több szempontból is kilóg az oroszok által befolyásolni kívánt országok sorából:
Emiatt Oroszországnak két fő stratégia szempont mentén mozoghat Magyarországgal kapcsolatban: a már említett elit megnyerése, illetve gazdasági befolyás szerzése (Paks2, metrófelújítás, hosszú távú gázszerződések.
A fentieknek megfelelően az egyszerű magyar emberek (nem az elit) nem mutatnak különösebb érdeklődést Oroszország irányába, pláne nem az EU vagy a NATO kárára.
A felmérések szerint a magyarok mindössze 8 százaléka gondol rosszat az Európai Unióról, hiába a rengeteg kék plakát az országban, 54 százalékuk pedig egyenesen pozitívan gondolkodik róla. Hasonló a helyzet a NATO-val és az ENSZ-szel kapcsolatban is, pozitívabban állunk hozzájuk is, mint például a csehek és a szlovákok, miközben a Visegrádi Négyektől (aminek Magyarország is a tagja) annyira nem vagyunk oda.
Így nem meglepő, hogy lakosság elenyésző része, mindössze 6 százaléka szeretne Oroszország felé közeledni, mondja Rácz András egy visegrádi felmérésre hivatkozva. Mely szerint egyébként a magyarok harmada egyértelműen a Nyugat felé orientálódna, 50 százaléka ide is, oda is, 14 százalékuknak pedig nincs erről véleménye.
Pártpreferencia alapján egyértelműen a Fidesz táborában a legmagasabb Oroszország támogatottsága, de Rácz hangsúlyozza, hogy ez is csak relatív. Ezzel kapcsolatban egyébként a 444.hu frissebb adatokkal rendelkezik: a teljes népességet nézve Oroszország megítélése inkább kedvezőtlen, egyedül a fideszes szavazók értékelik Putyinékat pozitívan, azonban ők is csak 56 pontot adtak rá a lehetséges 100-ból.
Bár Magyarországon felkapott téma Oroszország és az orosz kapcsolatok, az oroszok ezt nem viszonozzák. A Levada Központ 2018 januárjában készített egy felmérést a baráti és nem ellenséges országokról. Az eredmények szerint az orosz lakosság 68 százaléka tekinti ellenségnek az Egyesült Államokat, 14 százalékuk az Európai Uniót, 8 százalékuk pedig az egykori szocialista tábor országait (Magyarország elvileg itt van, de nyilván nem mi dobjuk meg a számokat).
Külön országokra lebontva Magyarország nem is mérhető az ellenségek listáján, viszont barátként sem tekintenek ránk az oroszok. Magyarországot 2014-ben az oroszok két százaléka említette, mint baráti országot, 2015-től kezdve már csak 1 százalék vagy annál kevesebb:
Magyarország mindössze a 40. helyet foglalja el az orosz emberek legbarátibb országainak listáján.
Borítókép: Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor a Parlamentben 2015. február 17-én. Fotó: Orbán Viktor / Facebook.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.