A hatodik tárgyalási napon ítéletet hoztak Szert Boglárka és Antall Péter, illetve az általa vezetett tudásközpont perében. Szert Boglárka perelte be az Antall Péter vezette Antall József Tudásközpontot, mert szerinte megtorlásként rúgták ki, amiért hangosan kiállt egy Facebook-lájk miatt megdorgált munkatárs mellett, majd hangosan helytelenítette, hogy Antall Facebook-posztban fenyegeti kirúgással azokat, akik csak úgy felelőtlenül lájkolgatnak. A bíróság Szertéknek adott igazat.
Az Antall József egykori miniszterelnök fia által vezetett intézet elleni pert a tudásközpont tavaly januárban kirúgott irodavezetője azért indította, mert szerinte megtorlásként bocsátották el, miután megvédte egyik kollégáját, akit Szert szerint politikai véleménye miatt vontak felelősségre és aláztak meg munkahelyén. Illetve kifogásolta Antall Péter egyik Facebook-posztját, amiben Antall gyakorlatilag megfenyegette a tudásközpont munkavállalóit: ha akár csak lájkolgatnak olimpiaellenes tartalmakat, mehetnek máshová dolgozni.
Ehhez képest Antall Péter szerint Szert még mindig ott dolgozna, ha jó munkaerő lenne, de notórius késő, és a kollégáival feletteseivel sem beszél megfelelően. Az átszervezés és Szert menesztésének döntése pedig nem azután történt, hogy nolimpiás konfliktusok voltak, hanem már előtte.
Szert Boglárka jogi képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság látta el.
A bíróság mai döntésével szinte valamennyi pontban Szertéknek adott igazat.
Szerték a kirúgás kapcsán a következőket vitatták:
Erre a bíróság azt mondta: attól, hogy a munkaszerződések nem módosultak, még elmondható, hogy az átszervezés megtörtént, hiszen nem vettek fel például Szert helyett valakit, a munkáit átvették mások.
A bíróság az okszerűséget a megtorlás keretében vizsgálta, hiszen onnantól, hogy Szerték bizonyították, igenis megtörtént a diszkrimináció elleni kiállás, Antalléknak kellett bizonyítaniuk, hogy nem volt összefüggés a kirúgás és Szert kiállása között.
Ezt viszont a bíró úgy ítélte meg, hogy Antallék nemhogy nem tudták bizonyítani, de konkrétan éppen azt bizonyították Antall megszólalásai is, hogy igenis azért lett kirúgva Szert, mert kiállt a diszkrimináció ellen. Antall különböző interjúkban és a bíróságon tett nyilatkozatai ellentmondásosak voltak, gyakorlatilag összevissza beszélt arról, mikor döntött Szert menesztéséről, sőt, bírósági nyilatkozataival elismerte: ezt a munkahelyi konfliktust a menesztéssel gondolta lezárni.
Apró érdekesség az első tárgyalási napról: amikor a bíró többedjére is visszatért Antallnál arra, hogy mikor is döntött a menesztésről, és miért, mert vannak itt ellentmondások, a türelmét elvesztő Antall azzal a mestermondattal zárta a kérdést:
Miért ne mondhatnék most mást, mint amit akkor mondtam?!
De vissza a mai ítélethozatalhoz!
A bíró hangsúlyozta: Antall a Facebook-posztjával nemcsak általában véleményeket, hanem konkrét, meghatározott véleményt tiltott meg, ami súlyosbított esete a véleménynyilvánítás korlátozásának és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának. Antall itt olvasható posztjában gyakorlatilag kirúgással fenyegetett meg mindenkit a tudásközpontban, aki akár csak lájkolna egy olimpiaellenes posztot, rendezvényt, bármit. Hangsúlyozta, hogy
Nem csak akkor követ el jogsértést a munkáltató, amikor ilyen megfontolásból szankcionál, hanem már akkor is, amikor erre tekintettel hátrány alkalmazását helyezi kilátásba. Amikor leírja, hogy ha valaki egyfajta véleményt fejez ki, akkor attól megválnak.
A bíró tehát bizonyítottnak látta, hogy Antall nem általában a politikai véleménynyilvánítást kifogásolta, hanem csak egy konkrét irányba mutató, specifikus politikai véleményt. Hogy még egyértelműbb legyen: valószínűleg nem járt volna kirúgás, vagy azzal való fenyegetés Antallnál, ha valaki lájkolta volna az olimpia megrendezését vagy egy erről szóló kormánypárti Facebook-posztot.
Szert Boglárka kirúgása tehát jogsértő volt.
A bíróság végül a teljes időszakra megítélte Szertnek az elmaradt bért, ami 5,6 millió forint. Sérelmi díjból 3 havit kértek Szerték, ami 1,8 millió lett volna, ebből 1,5 milliót állapított meg a bíróság. Az ítélet elsőfokú, tehát nem hogerős.
Az első tárgyalásról, az ügyről és a tanúvallomásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Érdemes elolvasni, sok izgalmas idézetet találunk benne. A bíróságon ekkor Szert Boglárkának, Antall Péternek, Antall feleségének és még két tanúnak, többek között az egész botrány kirobbanásának akaratlanul is egyik főszereplőjévé vált, megdorgált „Editkének" a meghallgatása, szembesítése ment le.
A legutóbbi tárgyalási napról pedig itt olvashat, itt többek között az volt váratlan, hogy Antallék hoztak egy olyan tanút, aki a meghallgatásán végül olyanokat mondott, mintha Szerték hívták volna be saját tanúként.
A XXI. század Magyarországán nagyon sokakat atrocitás ér azért, mert nem kormánypárti nézeteket vallanak (...) a XXI. század Magyarországán egy munkavállalónak vigyáznia kell (...) ez nem jelenti azt, hogy kormánypárti nézeteket vallókat nem érhet atrocitás, de azért nem ez a jellemző
– mondta Antallék (!) tanúja tehát abban a perben, ahol Antallal szemben épp azt állítoták Szerték – és állapította meg ma a bíróság –, hogy Antall megtorlásként alkalmazta az elbocsátást többek között azért, mert Szert kifogásolta, hogy Antall fenyegető posztban jelezte, ki, hogyan lájkolgasson a politikával kapcsolatos dolgokat.
Szert a pert követően az MNO-nak úgy nyilatkozott, "fontosnak tartja, hogy az emberek – különösen a fiatalok – a határozatból láthatják, nem kell félniük nyíltan vállalni az álláspontjukat, és kiállni a tisztességtelenség ellen".