Ahogy azt mi is megírtuk, Sallai Róbert Benedek, leköszönő LMP-s országgyűlési képviselő szombaton egy visszalépett képviselő etikai bizottsági meghallgatásán állítólag megpróbálta megütni az LMP országgyűlési képviselőjét és volt társelnökét, Hadházy Ákost, végül csak felborítani sikerült székestül Hadházyt, majd elviharzott a helyszínről. Később egy Facebook-posztban azt írta SRB, hogy nem ütötte meg, és egyébként is, Hadházy csak eljátszotta a nagy jelenetet.
A párt a történtek után azonnal megkezdte a párton kívüli jogi és a párton belüli fegyelmi eljárást Sallai R. Benedekkel szemben, sőt, Szél Bernadett, a párt elnöke felszólította Sallait, hogy azonnali hatállyal mondjon le a titkári pozíciójáról, mert elfogadhatatlan dolgot tett, és a párt tagja sem maradhat. Erre most vasárnap SRB egy hosszabb Facebook-posztban reagált az egészre, és egyben búcsúzott el a képviselői életétől. A posztban a vidéki élet szépségeit feltáró mondatokon túl vannak erős odaszólások is Szél Bernadettnek és Hadházynak.
Telefonon hív az egyik cimbora: „nagy a gáz, agyrázkódás, elájulás stb...“. A „fenét...“ hitetlenkedem, ismervén az igazságot, hogy attól, ami történt biztos nem lelték ilyenek ezt a jóravaló korrupcióüldözőt
–- írja Sallai a tegnapi napjáról, amikor kirobbant az egész ügy. Megtudjuk, a családja inkább valami rossz tréfaként fogja fel a történetet, édesanyja aggódik, de édesapja csak annyit mond, "minek köt bele egy Sallaiba...". De Sallai azt is állítja, több üzenetet kapott az LMP-ből – azt írták neki: „Sokunk nevében tetted.”
Aztán arról ír, egy éve jelentette be a visszavonulását – a bejelentést épp egy indexes interjúban olvashatták –, mert tudta, hogy ezzel a képmutató, álszent, manipulátor világgal nincs dolga.
Hadházy játssza a felrúgott focistát, majd délután már tüntetésen tetszeleg, mert mit számít neki bármi, ha szerepelhet? A politikai közéletet uralják az érték nélküli primadonnák, valós ügyeket nem képviselő exhibicionisták, és jól tudom: nem tartozom közéjük, nincs köztük helyem
– írja. Szerinte nem ilyen az egész párt, az LMP tele van jó emberekkel. „Ha a felszínre utat is törnek maguknak a széldettik és hadházyk, ettől még továbbra is egy halom jó ember van ebben a közösségben.”
Mondjak le? Lépjek ki? Dehogy teszem! Fel sem merül, zárjanak ki, vagy csináljanak, amit akarnak, de Hadházy Ákost nem ütöttem meg, és felháborodásom pedig jogos volt, mert hónapok óta fillérekért árulják az LMP-t és annak minden alapelvét
– írja Sallai, aki szerint Szélék belehazudnak a társadalom szemébe, ha az érdekeik úgy kívánják.
De a legerősebb rész ez:
Hadházy a fegyelmi eljárása elöl egy megjátszott színdarabba menekült, én meg ostoba módon segítettem neki. Dettin, akitől „lehet más a politika“ elvén pár alkalommal számon kértem a közpénzből létrehozott ruhatárát, a százezres fodrászszámlákat, a 20 milliós őt ünneplő nagygyűlést – és sorolhatnám, most már profi politikusként reagál: él a lehetőséggel, hogy távozzak azonnal a közéletből, mert kezdtek kínosak lenni számára is a kérdések, amiket most véletlenül nem Hadházy kérdez, mert őt is megválogatja, hol lásson visszaéléseket. Mikor barátja, Ungár Peti szexuális zaklatási ügye kirobbant tavaly, akkor az „össze kell zárnunk, ne engedjük a támadást“ politikája volt napirenden, most persze más a menüett.
A poszt végén Sallai úgy búcsúzik: „Mókás hely ez a politikai közélet, négy év aktív képviselőség után békével a szívemben térek haza, belátva: nem az énfajtámnak való ez. A túzokok nem hazudnak, a puszta nem képmutató, a rétek nem álszentek. A Berettyó lassú folyással folyik, a barna rétihéják lebegnek a mező felett, a réti fülesbaglyok lidércként imbolyognak, és innen, ahonnan most e sorokat írom, messze van Hadházy, Orbán, Gyurcsány a főváros, és csak a remény van, négy gyermek apjaként: hogy lehet más a politika."
(Borítókép: Bődey János/Index)