Úgy tűnik, hiba nélkül működött a szegény falvakban a kormány migránsellenes kampánya. A félelem felülírta a hétköznapi megélhetési gondokat, tömegek rettegtek attól, hogy ha bejönnek az idegenek, az a kevés is elvész, ami eddig megvolt. A romák körében a kisebbségi vezetők is segítettek terjeszteni a kormány üzenetét, független média híján pedig nem is volt semmi, ami ezt ellensúlyozta volna. Szegény községekben működő civilekkel beszéltük át, hogyan húzta be a Fidesz a leginkább elesetteket. Az Abcúg riportja.
Hiába a budapesti visszaesés, a vidék letarolásával a Fidesz 2018-ban is kétharmados parlamenti többséget szerzett. A választások utáni elemzésekből jól látszik, hogy a kormánypárt elsősorban a falvakban tudta behúzni az újabb győzelmet:
Ez annak ellenére történt így, hogy a Fidesz szociálpolitikáját pont a szegényellenessége miatt szokás kritizálni. Nyolc éven át nem emelték a nyugdíjminimumot, így befagyasztottak egy sor, ehhez kötött juttatást. 2015-ben megszüntettek jó néhány, addig normatív alapon járó segélyt, és változatlanul hagyták a mindenkinek járó családi pótlékot és a gyest is. A középosztálynak kedvező családpolitikáról már sokszor, például itt írtunk. De nemcsak a legnagyobb nyomorban élőkről van szó. A szüleiket vagy fogyatékos gyerekeiket otthon ápolók is borzasztóan nehéz helyzetben vannak, és ha szegényeknél jobban kereső, “keményen dolgozó kisembereket” nézzük, az ő helyzetük is csak félig-meddig javult. A szociális dolgozók például különösen elégedetlenek lehetnek.
Jó, de akkor mégis hogyan tarolhatott ekkorát a Fidesz pont a fejletlen, szegények lakta falvakban? Az elmúlt napokban több magyarázat született erre, leginkább ezek:
Bizonyára mindegyikben van igazság, de kíváncsiak voltunk, mit gondolnak erről olyan szervezetek, amelyek évek óta jelen vannak szegény, leginkább roma közösségekben.
Szerintük leginkább arról van szó, hogy a migránsellenes kampány évek alatt sem fulladt ki a falvakban.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint annyira általános lett az egész, hogy előfordul, a gyerekek kerítéseken átugráló migránsokról költenek és énekelnek dalokat. Both Emőke, a bagi és a dányi romatelepen működő BAGázs igazgatója is azt mondta, intenzíven érezhető a félelem, “többen utalnak rá, hogy nem mernek későn hazaérni, mert félnek egy esetleges támadástól”.
Mindez ma már felülírja a közmunka elvesztésével kapcsolatos félelmeket is, legalábbis L. Ritók szerint ez inkább egy önkormányzati választáson merülhet fel az emberekben.
“A támogatottainknak fogalma sincs, ki az a Soros György, vagy hogy akár az Igazgyöngy is kapott támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványtól” – mondta. Ezért őket nem is a civilellenes, vagy a Sorost középpontba állító kampánnyal sikerült megfogni, hanem “egyszerűen elhitték, hogy a Fidesz megvéd a nőerőszakoló migránsoktól”. Annak viszont helyben egyáltalán nem volt visszhangja, amikor Lázár János kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy “az országban javul a közbiztonság, mert többen ülnek börtönben, és mert a közmunka mellett nincs idejük lopni az embereknek”.
A tapasztalatok szerint a migránsokkal szembeni félelem fontosabb a hétköznapokban tapasztalt nehézségeknél is. “Aki mindennapos létbizonytalanságban él, az attól fél, hogy elbukja azt a keveset is, ami van. De nem csoda, hiszen azt hallja a hírekben, hogy az EU migránsokra fogja költeni a pénzt. Lehet, hogy tíz éve nem emelték a családi pótlékot, de még mindig van. Ha viszont bejönnek a migránsok, talán az sem lesz. Ettől félnek, azt pedig nem gondolják végig, hogy ha ugyanannyi jövedelmük van, miközben drágul a tej, azzal rosszabbul járnak” – mondta egy harmadik, szintén szegénységben élőkkel foglalkozó szakember.
Ráadásul a közmunka – bár rendszerszinten egy kudarc – sokak számára tényleg hozott néhány tízezer forint pluszt, amiért az emberek hálásak a kormánynak és a polgármesternek.
Az előbb idézett szakember úgy látja, mindezt részben a vidéki kormánypárti médiatúlsúly, részben pedig az ellenzéki pártok alkalmatlansága okozza, akik láthatóan képtelenek voltak bázist építeni. “A köztévé és a közrádió mellett csak a polgármester van ott információforrásként, aki szintén azt mondja, hogy a Fideszre kell szavazni, hiszen ők építettek utat, és ők védenek meg a migránsoktól”.
Both Emőke szerint is a média az egyik fő felelős, a Jobbikot leszámítva egyetlen ellenzéki párt sem ismert a szegények körében. “Úgy gondolják, a Fidesz és a Jobbik között kell választaniuk, és a romák nem akarnak a Jobbikra szavazni, mert rasszistának tartják. De mi csak a telepieket érjük el, tehát ez nem egy széleskörű tapasztalat”.
“A BAGázsban sokat dilemmáztunk azon, hogy a választást tabuként kezeljük-e vagy sem. Végül szűk körben szóba került, de csak minimálisan. Próbáltuk árnyalni a képet, például, hogy a migráns és a menekült nem ugyanaz. Senkinek sem akarjuk megmondani, hogy kire szavazzon, de utólag úgy látom, bővebben foglalkozhattunk volna állampolgársági ismeretekkel”.
L. Ritók úgy látja, a szegényeken belül a romákhoz a helyi kisebbségi önkormányzati vezetők is segítettek eljuttatni a kormányzati üzeneteket. “A roma közösség számára az általuk megválasztott vezetők szava számít, sokan, akinek nincs más információjuk, rájuk hallgatnak. Ha azt mondják, hogy a Fideszre kell szavazni, akkor úgy is tesznek majd” – mondta L. Ritók, aki a Berettyóújfalu környéki helyzetet ismeri közelről. “Nálunk ezt megtoldották egy bulizós összejövetellel is, amit fideszes kampánycélokra használtak”.
“Mindig annyira fontos a kisebbségi önkormányzati vezetői poszt a számukra, nagy harc dúl, ki legyen a vezetőség tagja. Olyankor azt érzik, mintha ez valódi befolyást jelentene. Pedig ez nem így van, hiszen nincs elegendő tudásuk ahhoz, hogy tényleg képviselni tudják a romák érdekeit. Egyszerűen betagozódnak az önkormányzatok függőségi rendszerébe, és vagy mindenre bólogatnak, vagy nem foglalkoznak a képviselettel. Nem rendelkeznek kellő ismerettel, nem ismerik az intézményrendszer szakzsargonját, nem tudnak jól fogalmazni, helyesen írni, nincs e-mail címük, csak a Facebookot használják. A rendszer nem is tekinti őket valós partnernek. Megtisztelve érzik magukat attól, hogy meghívják őket egy gyűlésre, mert ez nekik tényleg nagy lépés, de nem tudnak ténylegesen hozzátenni bármit a problémák megoldásához. Ennél nem jutottunk tovább a rendszerváltás óta. A részvételi demokrácia megfelelő megéléséhez még hosszú út vezet. Messze vagyunk attól, hogy ezt a kis falvak kisebbségi vezetői megértsék, és megtanulják”.
Ettől függetlenül az Igazgyöngynek hosszú évek munkája után sincs még olyan hatása a romák körében, mint az önkormányzati vezetőnek. Ez alól talán csak azok kivételek, akik közvetlenül az alapítvány roma munkatársai. “Közösségfejlesztő munkát végzünk, de mi nem vagyunk romák. A romákat a roma kollégáinkon keresztül tudjuk elérni, őket próbáljuk olyan helyzetbe hozni, hogy kulcspozícióba kerüljenek a közösségben. De a mi üzenetünk még nem olyan erős, mint az a rendszerváltás óta létező üzenet, hogy a romáknak van egy települési vezetője, aki évente hoz 200 ezer forintot, amiből egy-két cigánybál szervezhető. Mi látjuk a hosszú távú megtérülést, ők pedig a pillanatnyi eseményeket élik meg”.
A választások óta sokan kritizálják az Igazgyöngyöt, amiért Toldon nőtt a Fidesz támogatottsága, de L. Ritók szerint ezt totális félreértés az ő számlájukra írni. “A mi dolgunk, hogy képessé tegyük az embereket, hogy maguk döntsenek a sorsukról, és maguk szervezzék az életüket. Nem manipulálhatjuk őket”.
Ugyanígy attól is óva int, hogy a Fidesz kétharmadát egyszerűen ráfogják a romákra. “Évek óta mondom, hogy ez egy félelmetesen érintetlenül hagyott társadalmi csoport. Mi tehetünk róla, hogy úgy nőttek fel, hogy fogalmuk sincs a világról, sokan azt sem tudják, hogy a tanácsháza már nem tanácsháza. A Fidesz rácsatlakozott erre a tudatlanságra, megvezette őket, ezért felháborít, ha őket okolják”.
Beszéltünk egy megyei roma kisebbségi elnökkel, Barna Attilával is, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzatot vezeti. Azt mondta, ő maga a Fideszre szavazott, és erre biztatott mindenkit a környezetében. Szerinte a kormány egyrészt a családpolitikája miatt népszerű a szegények körében. “A családi adókedvezményt és a családi otthonteremtési kedvezményt a hátrányos helyzetűek is ki tudják használni” – mondta. Úgy látja, a hátrányos helyzetű emberek egyre jobban élnek, köszönhetően például a közmunkának is.
Másrészt a szegények örülnek a migránsok távoltartásának, szerinte ugyanis attól tartanak, hogy ha bejönnének, akkor elvennék a munkát. “Azért mentek el szavazni a kistelepüléseken, hogy megmutassák, nem kérnek a migránsokból. Más a kultúrájuk, más az identitásuk”. Úgy látja, arra nincs esély, hogy a kormány esetleg a romák ellen fordítaná a migránsellenes kampányát.
Arra a felvetésre, hogy Magyarországon nem sok migráns él, pláne nem Borsod megyében, Barna azt mondta, 2015-ben pontosan lehetett látni, hogy milyenek ők, és nem alaptalan a félelem, hogy a migránsok erőszakosak lennének. Bár Magyarországon nem volt ilyen eset, Barna szerint a külföldi példák eljutottak a szegénységben élőkhöz is. “A Facebookon és a tévében terjednek ezek a hírek” – mondta. Barna maga is próbál tájékozódni ezen a téren, általában az M1-et nézi, amit hiteles forrásnak tart.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.