Pártok tucatjainak kell akár több százmilliós, előre megkapott kampánytámogatást visszafizetniük az államkincstárnak, mégsem nagyon kongatják a vészharangot azok után, hogy nagyon messze voltak a támogatási küszöböt jelentő egy százaléktól az országgyűlési választásokon. A kérdés persze az, eléri-e őket egyáltalán az államkincstár, hogy ne legyen jól jövedelmező üzlet a pártalapítás.
Az elmúlt napok sajtóhírei alapján kizárólag az Együtt gyűjt látványosan, hogy kiegyenlíthesse a 150 milliós tartozását. Bár a Momentumot nem érinti a visszafizettetés, mégis az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert szerintük sérti a jogbiztonság és a kellő felkészülési idő követelményét az, hogy tavaly novemberben ilyen kevés idővel a választások előtt hozták meg az említett egyszázalékos szabályt. Szerintük egy évvel a választások előtt csak különösen indokolt esetben szabad a választások irányadó szabályain változtatni.
De mi van az egy százalék alatti többi párttal?
A Munkáspárt már vissza is utalta a kiutalt 305 millió forintot. „Mi ezt a pénzt fel sem használtuk, mert tudtuk, hogy ha nem érjük el az egy százalékot, akkor ezt vissza kell fizetnünk" – mondta érdeklődésünkre a Munkáspárt alelnöke. Karacs Magdolna igazságtalannak tartja a választások előtt alig fél évvel meghozott szabályt.
Az országos listaállításáért sávosan jár az állami támogatás: az a párt, amely mind a 106 választókerületben jelöltet állít, 597 millió forint kampánytámogatásra jogosult. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a választókerületek negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak.
A Fidesz által elfogadott szabályok alapján 2014-ben már nem voltak kopogtatócédulák, a választók ehelyett aláírásukkal támogathatták az indulókat, méghozzá többet is. Az indulás megkönnyítése és az érte járó költségvetési százmilliók vonzóvá tették a pártalapítást.
2014-ben ráadásul a pénz elköltését kellett csak igazolni – ez sem sikerült mindenkinek, bár a NAV sem volt túl eredményes, az egy ezrelékét tudta csak behajtani a tartozásoknak.
Visszafizetési kötelezettség viszont 2014-ben gyenge eredmény esetén sem volt. 2017 novemberében ez változott meg, amikor a parlament a fideszes Gulyás Gergely és Répási Róbert kezdeményezésére, az ellenzék támogatása mellett elfogadta a módosítást, amely szerint mindenképp vissza kell fizetni a támogatást, ha a párt nem éri el a listára leadott szavazatok egy százalékát. A párt vezetői, tisztségviselői saját vagyonukkal felelnek a tartozás kiegyenlítéséért.
Az eredményességi küszöb miatt a Munkáspárt csak a saját forrásaiból biztosított 30 millió forintot használta fel. „Ez a központi bizottság döntése volt, hiszen a pártvezetés nem gazdag emberekből áll, nem lehetett rájuk hárítani a visszafizetés felelősségét. Reklámra nem is volt pénzünk, a tévében megkaptuk a kötelező 10 perc 40 másodpercet, ezenkívül csak kis, A4-es plakátjaink voltak, talán ez is meglátszik az eredményen” – mondta a 0,29 százalékig jutott párt alelnöke. A párt 57 egyéni jelölt indításáig jutott, ami majdnem kétszer annyi támogató aláírást jelent, mint amennyi szavazatot a párt végül kapott.
A választások előtt hirtelen felbukkant – vagy a 2014-es választások után jegelt és újból előkerült – pártokon egyáltalán nem biztos, hogy be lehet hajtani a pénzt, hiába az egy százalékos korlát. Az elrettentés nem jött be: a pénz reményében végül több indított országos listát, mint 2014-ben, és kapott végül kevesebb szavazatot, mint ahány támogató aláírást leadtak – lásd az alábbi grafikont.
Kérdés, hogy az állam a visszafizetésben érintett 16 párt mindegyikét eléri-e, és ha igen, azoknak van-e vagyona, amiből kiegyenlíthető a tartozás. Az bizonyos, hogy a pártok nem nagyon keresték a nyilvánosságot, igyekeztek a lehető legkevesebbet mutatni magukból. Ha néha ez nem sikerült, abból nem sok jó sült ki.
„Mindenki ezzel zaklat, két nap alatt 48 nem fogadott hívásom volt, nem is ismerem Szőcsi Lajost” – mondta keserűen egy asszony, aki másfél éve vette egy mobiltelefon-boltban a számát, amit most, a választások előtt a Eu.rom (Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt) listavezetője sajátjaként jelölt meg.
A Medete Pártot sem lehet elérni, sem a vele furcsa szimbiózisban élő Családok Pártját, amelyek végül az Összefogás Pártot szervező Szepessy Zsolt egykori monoki polgármesternél futottak össze, ahogyan erről a Hvg.hu írt. (Szepessy pártja a pártvezető büntetőügyei miatt nem indíthatott országos listát, noha az aláírásokat megszerezte – így legalább a listára leadott költségvetési támogatást nem kellett átutalni a pártja számára.)
Az Iránytű Párt vezetője, Schiller László felvette a telefont, viszont egyből közölte, hogy az Indexnek nem nyilatkozik. Az Átlátszó.hu információi szerint Schillernek nincs semmilyen vállalkozás a nevén, mert eltiltás hatálya alatt áll 2020-ig, pártot viszont minden akadály nélkül indíthatott.
A Kössz Pártnál (Kell az Összefogás Párt) még nem lefutott ügy, hogy visszafizetik-e a 207 millió forintos kampánytámogatást, mivel Galyas István, a párt elnöke
biztos abban, hogy elérték az 1 százalékot, a rájuk leadott szavazatok viszont eltűntek.
Galyas szerint ha nem tudják bizonyítani, hogy választási csalások történtek, akkor bajban lesznek, mert az összes pénzt elköltötték a kampányra. Ha a pártnak vissza kell fizetni az összeget, akkor nem kizárt, hogy bírósági úton fogják ezt a döntést megkérdőjelezni. A párt elnöke faramucinak nevezte a kampányfinanszírozási törvényt. Nem érti ugyanis, hogy ha a pártja alkalmas volt arra, hogy választási finanszírozást kapjon, és azt a pénzt „annak rendje és módja szerint” a kampányra elköltötte, miért kell azt utólag mégis visszafizetnie?
Jelenleg a párt jogászai azon dolgoznak, hogy bizonyítékokkal tudják alátámasztani a választási csalásokat, mondta. Galyas egy konkrét esetet említett, ami a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadob 2. számú választókerületében történt, ahol a helyi jelölt családja biztosan leszavazott a Kössz Párt jelöltjére, de a jegyzőkönyv szerint csak 2 szavazat érkezett rá, miközben a családja több emberből áll. Galyas szerint az ilyen eseteket nagyon nehéz bizonyítaniuk. Azt is gyanúsnak tartja, hogy a papíralapú jegyzőkönyvekbe egy hétig nem engedték, hogy belenézzenek.
Galyas elmondta, aláírta, hogy ha nem érik el az 1 százalékot, akkor akár saját vagyonával is felel, de sem neki, sem a pártjának nincs akkora vagyona, ami fedezné a tartozást.
Ha más nincs, akkor levonják a fizetésből. De hatszáz évig nem tudom, hogy fogok élni, majd igyekszem.
A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt (SEM) már 2014-ben is indult a választásokon, akkor az országos listán 0,25 százalékot értek el, azután viszont sokáig nem lehetett róluk hallani. Az idei választásokra visszatértek, és 0,13 százalékot kaptak listán. A párt elnökét nagy csalódásként érte, hogy nem lett meg egy az 1 százalék, és még a pesszimista jóslatoknak is csak a felét érték el.
Kudarcos, hogy nem tudtuk jól megkülönböztetni magunkat a kamupártoktól
– mondta Kovács.
A SEM nem vette igénybe teljes egészében a 194 millió forintos állami támogatást. Kovács András, a párt elnöke elmondta, hogy csak 149 milliót vettek fel, „ami ma az inflációval számítva 153 millió forint”, mivel az egyéni jelölteknek nem tudta garantálni, hogy meglesz a 2 százalékuk.
A kampányfinanszírozási törvény szerint az egyéni képviselők 1 millió forint kampánypénzt kaphatnak fejenként, de ha az adott választókerületben a jelölt nem éri el a 2 százalékos támogatottságot, vissza kell fizetnie az állami támogatást. A képviselőkre vonatkozó 2 százalékos törvény már 2014-ben is életben volt, viszont nem ez a nagy veszteség az államnak, hanem az összességében többmilliárdos pártlistás közpénzek.
Kovács sem tartja igazságosnak, hogy ha kampányra költötte el a pénzt, miért kell azt visszafizetnie. Csak pár millió maradt az állami támogatásból, amit majd visszautalnak az államkincstárnak. 2014-ben a Magyar Közlönyben kellett nyilvánosságra hozni 60 napon belül, hogy mire költötték a támogatásokat.
A párt most megvárja a választások jogerős végeredményét, majd egyeztetni fognak az államkincstárral. A pártelnök szerint a NAV a vagyontárgyaiból valamennyit be tud majd hajtani, de a teljes összeget nem, az is lehet, hogy az összeget elkezdik majd levonni a fizetéséből. Kovács arról tájékoztatott minket, hogy bár korábban vezetett cégeket, 2013 óta már nincs cégtulajdona.
Kovács azt mondta, hogy a következő választásokon is szívesen indulnának, aminek viszont az a feltétele, hogy ne legyen tartozásuk az államkincstár felé. Idén több kis párt emiatt a korlátozás miatt nem indulhatott volna, de szerencséjükre épp a választások előtt néhány hónappal döntött úgy a NAV, hogy lezárja az ügyeket, és behajtásáról lemondva törli a tartozásokat.
Borítókép: Juhász Péter az április 14-i tüntetésen is az Együtnek gyűjtött. Fotó: Németh Sz. Péter / Index.