Riport Hétből, ahol április 8-án a legnagyobb arányban szavaztak a Jobbikra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben egyre kevesebben élnek, a fiatalok pedig vagy külföldre, vagy nagyvárosokba költöznek.
A választás után arra gondoltunk, érdekes lenne megnézni azokat a településeket, ahol a kormánypárt, illetve az ellenzéki pártok a legjobban szerepeltek, esetleg kiugróan jó eredményt értek el. De amikor a Fidesz és a Jobbik után megnéztük az MSZP-s vagy LMP-s eredményeket, kiderült: a harmincvalahány százalékos vagy az alatti eredményeket nehéz lenne kiugróan jónak és érdekesnek nevezni, így végül a legjobbikosabb és legfideszesebb településre szűkültek riportjaink.
A két település érdekessége, hogy mindkettő Borsos-Abaúj-Zemplén megyei, egymástól légvonalban 50 km-re (közúton persze másfél óra). Fájon a Fidesz érte el országos csúcsát: a szavazók 99 százaléka támogatta a pártot, a Hét nevű településen pedig a Jobbik érte el országosan a legjobb eredményét: listán a szavazók közel fele, 48,44 százaléka szavazott rájuk (Fidesz: 90 szavazat ; Jobbik: 130)
Héten, Hétben, vagy Hétbe', ahogy a helyiek mondták, nem igazán szerettek volna beszélni velünk, ha forgatunk is – csak hogy az egyik idősebb urat idézzem: „olyan tesznye egy országban élünk”, hogy jobb, ha nem kockáztatja a következményeket. A település egyébként kifejezetten csendes volt, kevés emberrel találkoztunk az utcán.
Hét a fideszes Fájhoz képest egy szerencsésebb településnek tűnik: a közmunkások száma sokkal kevesebb, és bár Fájon is próbálnak minél hasznosabb munkát adni nekik, Hétben a mezőgazdaságban is tudnak dolgozni, gazdálkodni, illetve a falu tövében található, rendezett horgásztavat is a helyiek alakították ki, EU-s pályázatból. A közmunkások közül pedig többen is mozdulnának külföldre dolgozni, de vagy a minimális alaptőke, vagy a nyelvtudás hiányzik ahhoz, hogy belevágjanak.
A településen élők a környék nagyobb üzemeiben tudnak elhelyezkedni, akár a BorsodChemnél, a téglagyárban vagy a Boschnál. Akiket viszont ezek a helyek nem tudtak felszívni, külföldön próbáltak szerencsét. De még olyanok is elmentek, akik kaptak állást a környéken, mert abból a kevés pénzből egyszerűen nem tudtak előrébb lépni, gyerekeket nevelni, ezért külföld, leginkább Németország mellett döntöttek.
Az egyik helyi férfi azt mondta, a faluból egy 30-40 fős kolónia él és dolgozik München mellett, ami a település kb. 400 fős lélekszámát tekintve kifejezetten nagy szám. Szinte mindenkinek van valakije, aki külföldre távozott, van, ahol egy egész családról van szó: egy házaspár mind a három gyereke kiment dolgozni. És bár nem tudjuk, ők hogyan szavaztak, az azért látszik a választási eredményből, hogy a kintiek körében a Fidesz népszerűsége nem a legmagasabb.
Kis mintás kutatásunkból levont következtetésünk: egy durva mélyszegénységben élő településen segít és számít a 12 ezer forint és a 10 ezres Erzsébet-utalvány, de az egy szinttel jobb adottságokkal bíró faluban, például
Hétben már KISEBB a Jelentősége ugyanekkora összegnek.
Ez még nem elég egy párt szimpátiájához, sőt, sok esetben az itthon maradáshoz sem, főleg, ha nincs semmilyen perspektíva. És bár sokan ezzel így egyet is értettek, de a migránsos propagandát egy az egyben átvették a Fidesztől, és ez elég volt ahhoz, hogy a kormánypártra voksoljanak.
Ilyen szavazó az az egykori katona is, akinek elege van a stadionépítésből, főleg, hogy azt a pénzt kórházakra is lehetne költeni, de ő dolgozott Németországban, és látta, mit művelnek ott a migránsok, azt meg nem akarja Magyarországon – mellesleg az ő fia sem talált munkát itthon. És ha felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem inkább az elvileg szintén bevándorlásellenes Jobbikra adta szavazatát, arra van is válasz: Vona Gábor egyszer már az iszlámot nevezte az emberiség reményének,
meg mit kellett ott a szürke farkasokkal parádéznia?
Összességében azért itt sem szerepelt tragikusan a Fidesz: az országos listára érkező 130 jobbikos voks mellett itt is kapott 90 szavazatot. Többek szerint a migránsozás sokat számított, és sokkal jobban szerepelt volna az ellenzék, ha ebben a témában nem bizonytalanítottak volna el sokakat, leginkább az idősebb generációt.
Fájjal ellentétben itt egészen más problémák is előkerültek, illetve más témákat is említettek a helyiek – így a migráción kívül a nehéz megélhetést és a korrupciót is, mint az egyik olyan bosszantó dolgot, ami miatt rosszabbul szerepelt a kormánypárt, mint máshol. „Érezzük, hogy valami nincs rendben, hogy miliókat lopnak, csalnak" – mondta egy nő.
Beszéltünk egy fiatal sráccal, aki két másik fiatallal ült egy asztalnál. Mindhárman ugyanott végeztek és szereztek hegesztő szakmát, de csak ketten tudtak elhelyezkedni, társuk azóta is munkát keres, de azt mondta, gyakorlat nélkül nagyon nehéz elhelyezkedni. Az ő bátyja is Németországban dolgozik, felmerült benne, hogy követi, de egyelőre nem igazán tudták elintézni, és a nyelvtudása is hiányzik. Próbálkozik ugyan a környéken, Eger és a Dunántúl is szóba jött, ha munka miatt költözne – de ha már úgy is el kell hagynia a települést, akkor lehet, hogy úgyis külföld lesz belőle háromszor annyi pénzért.
Az egyik nő is azt mondta nekünk: aki kicsit gondolkodik, aki még el akar érni valamit, az elmegy innen, úgyhogy az idősek maradnak csak ott, alig él fiatal a faluban.
"Mi elvagyunk, ők meg elmennek."
Sikerült beszélnünk Bende György polgármesterrel is telefonon, aki nagyjából azt erősítette meg, amit a településen is hallottunk, illetve megpróbálta kicsit megvilágítani a falu politikai érdeklődését is. Elmondta, hogy míg korábban 95 körül volt a közmunkások száma, mostanra olyan 20 körül van, és bár a csökkenésnek alapvetően pozitív oka van, hiszen ezen emberek többsége elhelyezkedett valamilyen piaci munkahelyen, a rossz oldala viszont az, hogy nem a településen vagy a környékén, többségében, hanem Miskolcon, Budapesten vagy éppen Németországban.
De akik kivándorolnak, nem csak a közmunkások közül kerülnek ki, példaként említette, hogy egykori kolléganője a hivatalban, a falugondnok is Nyugat-Európába ment dolgozni. És szerinte azt is nagyon szomorú nézni, hogy korábban, néhány évvel ezelőtt még ünnepek környékén a hazaérkezők együtt töltötték az idejük nagyrészét a sörözőben akár, de mostanra ez szinte eltűnt, és sokkal kevesebb ideig vannak itthon, hamarabb visszamennek.
Nagyon vágynak haza, de két három nap után meg nem találják a helyüket
– mondta a polgármester. A lakosság csökkent, bekültöző szinte egyáltalán nincsen, és
a 20-30 éveseknek talán ha a 8-10 százaléka él otthon, a településen.
Majd megpróbáltunk a jó jobbikos eredményre is választ találni. A polgármester elmondta: a település korábban inkább baloldalinak volt mondható, aztán volt, hogy a Fidesz nyert, majd 2014-ben a Jobbik volt a legerősebb – talán nagyobb arányban is verte a Fideszt, mint most. Persze számos oka van, hogy korábbi balos szavazókat a Jobbik hogyan tudta behúzni – lásd például az ózdi jobbikos polgármester legutóbbi megválasztását –, de talán az is közrejátszhatott, hogy egyszerű és sokszor cigányellenes üzeneteivel a Jobbik könnyen megszólított sokakat.
Úgy tűnik, hogy a reménytelenség, a lehetőség hiánya a továbblépésre, a nagyon nagy elvándorlás és a még korábbról megmaradt Jobbik-szimpátia játszhatott közre a Jobbik jó eredményében. Illetve azt is, hogy itt sokkal inkább beszédtéma a helyiek között – Fájhoz képest –, hogy milyen pénzek tűnnek el gyanúsan, hogy milyen milliárdok kerülnek valahogy minidig kormányközeli társaságokhoz stb. Az idősebb generációnál viszont hatott és minden felülírt a Fidesz félelemre alapozott médiakampánya.
A településen azonban nem volt kampánya igazából egyik pártnak sem, a Jobbik tartott egyszer egy rövid utcafórumot. A polgármester maga is távol tartotta magát a dologtól, nem akarta semmilyen irányba befolyásolni a lakókat.