Pár nappal azután, hogy a Magyar Nemzet beszámolt Semjén Zsolt helikopteres svédországi rénszarvasvadászatairól, a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője az Országgyűlés mentelmi bizottsághoz fordult. Ligeti Miklós azt kérte, hogy a bizottság elnöke, Hargitai János indítson vagyonnyilatkozati eljárást a KDNP-s miniszterelnök-helyettessel szemben, és kötelezze teljes körű vagyonnyilatkozat megtételére.
A 2012-es, 2013-as, 2015-ös, 2016-os és 2017-es rénszarvasvadászatok összesen 20-25 milliós költségét ugyanis nem Semjén állta, hanem, miként a vadászatot szervező cégnek írt levelekből kiderült, egy – állami megbízásokkal rendesen kitömött – baráti vállalkozó, Farkas József, aki szintén részt vett a svédországi kiruccanásokon.
Az Országgyűlésről szóló törvényben az áll, hogy
Márpedig Semjén nyilatkozataiban semmi ilyesmi nem szerepel – szerinte azért, mert nem képviselői, hanem vadászi minőségben, baráti gesztusként kapta az ajándékokat. Ami akár elfogadható is lenne, ha az ajándékvadászatok nem azután kezdődtek volna, hogy Semjén kormánypárti képviselőként 2010-ben fontos kormányzati megbízást kapott.
A Transparency tehát a vagyonnyilatkozat korrigálását szerette volna elérni, ami nem tűnik túlzónak, főleg, hogy a korábban „pontatlanságon” kapott képviselők, mint a lakása bámulatos növekedéséről megfeledkező Rogán Antal vagy a másfél milliárdnyi vagyont véletlenül kihagyó Farkas Sándor utólag simán kijavíthatták a vagyonnyilatkozataikat.
A mentelmi bizottság (szintén KDNP-s) elnöke saját hatáskörben, eljárás megindítása nélkül utasította el a TI kezdeményezését. Hargitai János arra hivatkozott, hogy az nem tényállításon, hanem sajtóértesüléseken alapult, továbbá „nem jelölte meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát", márpedig a törvény szerint ez az eljárás megindításának egyik formai feltétele.
Ligeti Miklós erre emlékeztette Hargitait, hogy nehéz valamit konkrétan megjelölni egy vagyonnyilatkozatban, ha egyszer az a valami ott nincs feltüntetve. A tényállítások hiányára reagálva pedig felidézte Semjén Zsolt nyilatkozatát, melyben a miniszterelnök-helyettes maga ismerte el, hogy Farkas fizette az útjait. Hargitai kifogására reagálva Ligeti mindenesetre megjelölt egy-egy konkrét helyet is Semjén érintett vagyonnyilatkozataiban (a B. részek 2-es ponját): azt, ahol jelezni kellett volna a Farkas Józseftől kapott ingyenes juttatásokat.
A TI jogi vezetője emellett új észrevételt is tett: felhívta Hargitai János figyelmét, hogy az szja-törvény értelmében Semjén ajándékba kapott vadászútjai adóköteles jövedelemnek számítanak.
A mentelmi bizottság elnöke megint megvédte Semjént: a kérelmet ismét eljárás nélkül, ezúttal már annak „nyilvánvaló alaptalanságára" hivatkozva utasította el. Viszont azt nem mondta, hogy a mentelmi bizottságnak vajmi kevés köze van Semjén juttatásainak közterheihez. Ez utóbb nagy hibának bizonyult.
Hargitai ugyanis belement az adókötelezettségről szóló vitába. Leírta, hogy Ligeti téved, Semjénnek nem kellett bevallania az ajándékba kapott vadászatokat. Mégpedig azért nem, mert az szja-törvényben van egy olyan rész – az egyes számú melléklet 7.2 pontja –, mely szerint a más magánszemélytől ingyen vagy kedvezményesen kapott vagyoni érték adómentes.
Egyszerűbben fogalmazva: ha az ember kap valakitől egy nagy értékű ajándékot, az nem számít jövedelemnek, és jövedelemadót sem kell utána fizetni.
A bökkenő csak az, hogy miként azt az Indexnek Deák Dániel egyetemi tanár, nemzetközi adójogi szakértő megerősítette, bár jövedelemadót nem, a 18 százalékos (tehát az szja-nál magasabb) illetéket viszont muszáj megfizetni az ajándékba kapott vadászatok után, akár volt az ajándékozásról papír, akár nem.
Az ilyen juttatások ugyanis épp azért adómentesek, mert illetékkötelesek. Kivéve, ha a két magánszemély egymás egyenes ági rokona, de ez Semjén és Farkas esetében eddig nem merült fel.
Az illetéktörvény területi hatálya miatt Semjénnek akkor sem kellene illetéket fizetnie, ha az ajándék (tehát a vadászatokért járó készpénz) átadása külföldön történt. Csakhogy ez egy roppant valószínűtlen forgatókönyv. Az adószakértő szerint az ajándék akkor is illetékköteles, ha Semjén az itthon átadott pénzt külföldi szolgáltatás igénybe vételére fordította. De még valószínűbbnek tartja, hogy a külföldi vadászat szolgáltatója felé egyszerűen Farkas József állta a cehhet. Ami szintén illetékköteles.
Kivéve, ha Semjén Zsolt külföldi illetőségű.
Egy húszmilliós ajándék illetéke 3,6 millió forint. Egy 25 milliósé 4,5 millió. Az ajándékozás tényét Semjénnek kellett volna bejelentenie a NAV-nak.
Harmadik levelében Ligeti fel is hívta Hargitai figyelmét az illetékproblémára, és emlékeztette, hogy nem kellene átsiklania annak vizsgálata fölött sem, hogy vajon maga Farkas, vagy valamelyik cége fizette-e Semjén vadászatát, erről ugyanis egyelőre semmit se tudni. Az szja-mentesség ugyanis csak akkor áll, ha a juttatást Semjén magánszemélytől kapta. Ha cég volt az adományozó, akkor a juttatás adóköteles jövedelemnek minősül, és a vagyonnyilatkozatban be kellett volna vallani. Az addig pár napon belül reagáló Hargitai erre a levélre közel két hete nem válaszol.
Lehetséges tehát, hogy Semjén Zsolt elfogadhatta a 20-25 millió forintot érő vadászatokat, és azokat tényleg nem kellett feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában. Viszont akkor kénytelen lesz kifizetni a sokmilliós illetéket, azok kamatait, meg esetleg némi bírságot is.
A TI egyébként a NAV-nál és az ORFK-nál is tett bejelentést. A NAV adótitokra hivatkozott, az ORFK Semjén mentelmi joga miatt az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította.
A levelezést a Transparency International Magyarország bocsátotta a rendelkezésünkre.
Cikkünk megjelenése után pár órával a NAV az alábbi közleményt juttatta el az Indexhez:
Kérjük „Semjén milliókkal tartozik a NAV-nak” című cikkük mielőbbi helyesbítését, mert az súlyos tévedésen alapul. Az ajándékozási illeték adójogi megítélése egyszerű, azonban a fent említett cikkükben mégis sikerült azt, az olvasókat megtévesztő módon, félreértelmezni. Az ajándék tárgya csak akkor pénz, ha az ajándékozott azt kapja meg ténylegesen (készpénzben vagy magyar bankszámlájára). A szolgáltatás ajándékozása nem illetékköteles, mivel az kívül esik az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény ún. tárgyi hatályán. Nem kell ajándékozási illetéket fizetni akkor sem, a megajándékozott külföldön jut ingó vagyontárgyhoz (a magyarországi hasznosítási célú gépjármű, illetve a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével).
A Transparency megpróbálta kijavíttatni Semjén vagyonnyilatkozatát a vadászatok miatt. Nem sikerült, de kiderült valami sokkal kellemetlenebb.
3706 · Apr 23, 2018 10:19am Tovább a kommentekhez