A körúton túlról jelentem, a tévékben látott némethszilárdos egyszerűségű és szélbernadettes keménységű beszólogatós politikai kabaré megérkezett a kistelepülésekre, és amilyen formában például Pásztón landolt, ha nem lenne nagyon szomorú, kifejezetten mulatságosnak mondanám.
Amikor néhány hónapja a Lehet Más a Politika kampánynyitóján jártam, meglepve tapasztaltam, hogy az est házigazdája az egykori népszerű tévés műsorvezető, Dömsödi Gábor volt. Az, hogy Dömsödi LMP-s lett (nem párttag), nekem teljesen új volt, és ahogy mára kiderült, ez az elköteleződés a függetlenként megválasztott Dömsödi polgármesteri karrierjét is jelentősen befolyásolta.
Hogy Dömsödi miképpen tudott együtt dolgozni éveken keresztül a helyi fideszes képviselőtestülettel, rejtély, de az világos, hogy a választáshoz közeledve valami végleg elromlott, majd az egykori tévés és a helyi kormánypárti politikusok közötti kapcsolat finoman szólva is a bunkóságig fajuló, oda-vissza beszólogatós népszínművé alakult. Magyarul, mára teljesen megutálták egymást.
(Az április 12-iki testületi ülés).
Az elmúlt napokban többször is megnéztem például a képviselőtestület legutóbbi üléséről készült felvételt, és már akkor feltűnt, hogy a politikai ellenfelek mézesmázos, de gúnyos hangnemét felváltotta valami feszült vibrálás. Arra viszont nem számítottam, hogy a festői környezetben megbújó kisváros csütörtöki testületi ülésén durva személyeskedés fültanúja leszek.
A fenti videó egyik nagyon erős része, amikor Dömsödi szóvá teszi, hogy az operatőr nem volt hajlandó vele kezetfogni, ez a jelenet csütörtökön azonnal az eszembe jutott, amikor a képviselők és a nagy számú hallgatóság elkezdtek beszivárogni a polgármesteri hivatal nagytermébe, és a képviselők elkezdtek lekezelni mindenkivel, ami amúgy fejlett polgári demokráciákban teljesen természetes lenne, de ilyesmivel idehaza évek óta nem találkoztam.
Amikor Dömsödi is megérkezett, pontban kettőkor belekezdett a monológjába, és felevenítette a legutóbbi testületi ülést, amelyről a képviselők "voltak szívesek kivonulni". Ezzel is magyarázta, miért van harminchat napirendi pontja a mostani ülésnek. A múltkori elmaradást pótolni kell. De mielőtt erre rátértek, előrevették a legfontosabb napirendi pontot, ami miatt a vendégek és a sajtó is érkezett: a képviselők feloszlatják a testületet és lemondanak.
Ezen kicsit elvitatkozgattak, majd amikor a képviselők megpróbálkoztak azzal a vezércsellel, hogy talán nem mondana le esetleg a polgármester maga, Dömsödi észrevette a ravaszságot, és határozott nemmel felel.
Innentől Dömsödi polgármester végig úgy beszélt a többiekkel, hogy attól néha tényleg kinyílt az ember zsebében a bicska. A polgármester tudálékosan mindenkit folyamatosan helyreigazít, elmondja, hogy hogyan kellene a másiknak megszólalnia, belezavarja a felszólalókat a mondandójukba, például amikor felveti, hogy az ügyrendi bizottság elnöke (akit a körzet országgyűlési képviselőjének választottak április 8-án) nincs a teremben, és mi van ha ő időközben feladott egy levelet neki címezve, amiben bejelenti a lemondását, és akkor most mi lenne, és akkor így mindenki csak nézett ki a fejéből, hogy miről is beszél polgármester úr, aki aztán hozzáteszi, hogy persze nem adott fel ilyen levelet.
A polgármester láthatóan kitanulta a szakmát, minden megszólalásában legalább egyszer idéz valamilyen jogszabályt, de a leginkább azért, hogy ezzel pontosítsa vagy helyreigazítsa a testület más tagjait. Néha már nem is tudom, hogy ezt azért csinálja, mert ő ilyenkor Kövér Lászlót játssza, vagy a lelke mélyén jót mulat. Például amikor gúnyjainak az első számú céltáblája, Farkas Attila (lemondott alpolgármester) kifejti, hogy bár ő nem jogász, de a megválasztott képviselőnek mi a pontos jogállása, erre Dömsödi azt mondja neki, hogy "két dologban értek veled egyet: Hogy nem vagy jogász. És hogy így van".
Ez azért is volt Dömsödi részéről kifejezetten pozitív megjegyzés, mert előtte rekordszámban oktatta ki egykori beosztottját, a volt alpolgármestert, hogy nem ismeri a törvényt. De akkor se fogta magát vissza, amikor azt vágta Farkas fejéhez, hogy többet keresett alpolgármesterként mint ő. De ennek vége, tette hozzá.
Persze Dömsödi nincs könnyű helyzetben. A kilencvenes évekből kikászálódva az egykori tévés a Pásztóhoz közeli Bokorban vett házat, majd többedik próbálkozásra 2014-ben, ötven szavazatnyi különbséggel, őt választották Pásztó polgármesterének. Az első konfliktus Farkas Attila fideszes alpolgármester szerint 2016-ban történt, amikor egy városi cég személyi kérdésében ellentmondott a polgármesternek. Azután néhány hét nemszólokhozzád után a politikusok kibékültek, majd eljött 2017 ősze, amikor Dömsödi bejelentette, hogy LMP-s támogatással országgyűlési képviselőjelölt lesz.
Idáig tartott a barátság, azóta – hogy Dömsödit idézzem – arra a mocskolódásra, amit kapott, nincs mentség.
Dömsödi szerint azóta a helyi fideszes médiában és a Facebookon megvádolták azzal, hogy:
Ez utóbbi amúgy ott helyben, a testületi ülésen meg lett cáfolva, mert Dömsödi behozta a diplomáit, és megmutatta Farkasnak. Dömsödi szerint bár biztos nem így van, de azért ő Orbán beígért elszámoltatásának az első áldozata lehet.
Aztán azon is eléggé kiakadt a polgármester, hogy azt kérdezték tőle, hogy miért jár ilyen sokat autóval, mire a négy évvel ezelőtti polgármester akkori, első negyedéves gépkocsihasználati adatait kezdte sorolni, azt állítva, hogy ahhoz képest ő kevesebbet használta, úgy, hogy ő az akkori polgármesterrel szemben nem is Pásztón lakik. És ő sokat jár a médiába is, és azóta
Pásztó felkerült a térképre.
De eközben folyamatosan tesztelte a képviselőket olyanokat mondott a mellette ülőkhöz fordulva, hogy te biztos tudod, hogy mennyi pénz van most a város számláján, meg hogy mennyi a költségvetés egyik másik tétele.
Így vánszorogtak a percek, amikor is szót kértek ketten is a vendégek közül. Az egyik férfi például, mint kiderült, éppen az volt, akit Dömsödi többször is felemlegetett, mert az beperelte őt rágalmazásért. Valamilyen hulladék elhelyezése volt a téma, amire végre válaszolhatott az úriember. De abban se volt köszönet, ledömsödizte, gáborozta a polgármestert, aki ezt nem is hagyta ezt szó nélkül:
Neked én Dömsödi Gábor, vagy polgármester úr vagyok.
Majd hozzátette, hogy régebben az É. úr még az ő barátságát kereste, és ha annak idején enged a kérésének, most barátkozna vele, és sétarepülni hívogatná. A másik úr viszont veszélyes közelségbe csoszogott előre, én már azt hittem, valakinek bántódása lesz, de végül megállt, és a képviselőknek azt mondta, hogy szégyelljék magukat.
Aztán a testület megszavazta, hogy feloszlatja magát. Legkésőbb három hónapon belül időközi önkormányzati választást tartanak, de addig is marad mindenki, mert szavazni kell.
Ebbe kapaszkodott Dömsödi is, aki a szavazás után kijelentette, "nyugodtan tapossatok tovább a Facebookon, de most dolgozzunk". Ezzel rátértek a második napirendi pont megtárgyalására. És mintha csak elvágták volna a vitát, megindult a képviselői munka, és amíg ott maradtam, láthattam, minden előterjesztést egyhangúlag megszavaztak. Az élet így megy tovább.
(Borítókép: Plecskó Péter, Farkas Attila alpogármester, Dömsödi Gàbor polgármester, Gajdics Gábor és Volek György (b-J) a pásztói képviselő testületi ülésen. Fotó: Ajpek Orsi / Index)