Index Vakbarát Hírportál

Orbán kapott egy töltényt, amivel nekimehet a bíróságoknak

2018. május 7., hétfő 18:03

Orbán Viktor szerint a Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet, ezért aztán a Fidesz szokatlanul keményen bírálja a legfelsőbb bírósági szervet. A fideszes támadás oka egy, a levélszavazatokat érintő döntés, amelyben az NVI és az NVB is benne van. Orbán mégis a bíróságot támadja, ami az egész bírósági rendszer átalakítását készítheti elő.

Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.

Ezek a kemény mondatok nem mástól, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől származnak. Havasi Bertalan sajtófőnököt a Pestisrácok.hu kérdezte meg a Kúria egyik, mindjárt részletesen is ismertetett döntéséről. És nem szokványos módon maga a miniszterelnök válaszolt a fenti nyilatkozattal.

Egy ideje már terjed a pletyka politikai körökben, hogy a Fidesz egy újabb kétharmaddal alapvetően változtatná meg a bírósági rendszer működését (és felfogását). Az elmúlt napokban egy konkrét példát is láthattunk, miért tartja fontosnak a Fidesz, hogy a jövőben a bírósági rendszert és az ott lévő személyi összetételt is átalakítsa.

A mostani Fidesz–bíróság-háborút a Kúria Kvk.III.37.503/2018/6. számú végzése robbantotta ki. Ne ijedjenek meg az ügyszámtól, csak a szükséges mértékig fogunk jogászkodni.

A történet a Nemzeti Választási Irodában kezdődött, amelynek egyik feladata, hogy megszámolja a beérkezett levélszavazatokat. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis, mint ismert, levélben szavazhatnak, és rájuk más eljárási szabályok vonatkoznak, mint a szavazóhelyiségben személyesen voksolókra.

Nézzük a történetet az elejéről:

A Fidesz emiatt bukott egy mandátumot

A jogi vita tehát le lett zárva, ám politikailag csak innentől indult a meccs. Az alkotmánybírósági végzésben ugyanis szerepel egy olyan kitétel, amelyről a Kúria végzésében egyáltalán nincsen szó.

A Kúria eljáró tanácsa eszerint a végzés meghozatala előtt megkérdezte az NVI-t, hogy befolyásol-e bármit is a döntés, eredményez-e a Fidesznek mandátumot, ha ezt a 4360 szavazatot is érvényesnek tekintik. Az NVI pedig – mindezt az AB végzéséből tudjuk – azt válaszolta, hogy

érvényesnek nyilvánítás esetén az 506 szavazat változást hozna.

Vagyis ha a Kúria megváltoztatja az NVB határozatát, és mégis megszámolják ezeket a voksokat, a Fidesz eggyel több, 134 mandátumhoz jut, a Jobbik képviselőinek száma pedig eggyel csökken. A Kúria tanácsa ennek az információnak az ismeretében hozta meg a döntést, de a végzésben különös módon erre nem tért ki. Az AB szerint "az indokolatlan megkereső végzés azt a látszatot kelti, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki, vagy egyáltalán kihat-e az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára".

Az Alkotmánybíróság, és ennek nyomán a fideszes politikusok is tehát arra utalnak, hogy

a Kúria nem jogi, hanem politikai alapon hozott végül döntést: politikai céloktól vezérelve fosztotta meg a Fideszt egy mandátumtól.

Másképp megfogalmazva: ha a Kúriában a Fideszhez lojálisabb jogászok ülnek, akkor össze tudták volna jogászkodni a pártnak az újabb parlamenti mandátumot.

A Kúria döntése mandátumot befolyásolt, de a Fidesz kétharmadát nem veszélyeztette. A Fidesznek így módja nyílik akár alkotmánymódosítással is változtatni a jelenlegi választási eljárási, sőt, bírósági rendszeren. Hogy ez utóbbira készülnek, azt az bizonyítja a legjobban, hogy Orbánék ezért a döntésért nem az NVI-t vagy az NVB-t kezdték el támadni, hanem a legfőbb bírósági szervet, a Kúriát. 

Kerestük persze a Kúriát az üggyel kapcsolatban, de későbbre ígértek reakciót, és hogy részletesen válaszolnak kérdéseinkre.

Frissítés: a Kúria elnöke az EchoTv-ben magyarázta el döntésüket

A bíróságok megérettek az átalakításra?

Hogy mi történhet a bíróságokkal? A Miniszterelnökség leendő vezetője, Gulyás Gergely a hétvégi Mandiner-interjúban azt mondta, nincs semmilyen kiforrott koncepció erről: "nekünk az az érdekünk, hogy stabil, független, jó színvonalú bíráskodás legyen Magyarországon.

Ha bármit lehet javítani a helyzeten, akkor azon érdemes gondolkozni, de kész tervekről, vagy koncepcióról nem tudok.

Ám egy ideje suttognak fideszes jól értesültek arról, hogy a bírósági hivatalt esetleg az igazságügyi minisztérium (vagyis a kormány) irányítása alá vonhatják, a bírók kiválasztását és szolgálati idejét is újraszabályozhatják, illetve a külön közigazgatási bíróság létrehozásával is megpróbálkozhatnak.

Ami biztosnak látszik: Orbánék a mostani Kúria-támadással a közvéleményt akarják hangolni, és világossá akarják tenni, hogy lám, a bírósági rendszer nem a legjobban működik, és megérett a változásra.

Rovatok