Több aktuális hazai és nemzetközi témát is érintett beszédében Áder János államfő a parlament alakuló ülésén. A törvények szerint az új parlamentet a köztársasági elnök hívja össze, Áder nyitotta meg az ülést délelőtt 10 óra után, majd az ünnepélyes eskütétel után, immár a megalakult parlament előtt hosszabb beszédet is tartott.
Áder először arról beszélt, hogy az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll. Április 8-án, a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak – hívta fel a figyelmet az államfő.
Azt is hangsúlyozta, hogy a választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, ez a demokrácia alapszabálya. Az országgyűlési választás végeredménye világos, egyértelmű, jogilag megkérdőjelezhetetlen – jelentette ki.
A törvény szerint a miniszterelnököt a parlament a köztársasági elnök javaslata alapján választja. Nincs semmi meglepetés: Áder a beszédében javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.
Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában, valamint azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.
A köztársasági elnök szerint érdemes ugyanakkor foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament törvényalkotási bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására. Arról, hogy min lenne érdemes változtatni, az ülésen már beszélt az NVB és az NVI vezetője is.
Áder János azt is a Ház figyelmébe ajánlotta, hogy idén 23 párt állított országos listát, soha ennyi ezelőtt. Közülük 16 nem érte el az 1 százalékos támogatást, 15 pedig még a 0,5 százalékot sem. Megjegyezte, hogy minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült, és a korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni.
Ezért megfontolásra javasolja az Országgyűlésnek, nem kellene-e visszatérni a korábbi szabályozáshoz, és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.
Felidézte emellett: április 8-án voltak olyan szavazókörök, ahol két-három órát kellett várakozni, hogy a választók leadhassák szavazatukat. Ezt elfogadhatatlannak minősítette, és elnézést kért azoktól, akik ilyen méltatlan helyzetbe kerültek, ugyanakkor meg is köszönte nekik, hogy türelmesen, zokszó nélkül várakoztak.
Az államfő a belügyek után a nemzetközi vizekre evezett. Európa jövőjéről azt mondta: az Európai Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét.
Szerinte az uniós közéletet a világos jövőkép hiánya, kicsinyes vitákba feledkező politikusok, szellemi restség és unalomig ismételt közhelyek jellemzik. Azt mondta, Helmut Kohl még értette az alapító atyák üzenetét, érdemes lenne visszatérni a gondolataihoz.
Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk
– idézte az egykori német kancellárt.
Végül arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy infokommunikációs forradalom és úgynevezett klímaforradalom zajlik a világban.
A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie: digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia – sorolta a köztársasági elnök, aki szerint
ma az a kérdés, hogy ebben a versenyben a győztesek vagy a vesztesek oldalára kerülünk.
Megjegyezte: Magyarországon ma már a munkavállalók több mint 15 százaléka dolgozik a digitális gazdaságban.
Emellett az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdésének azt nevezte az államfő, hogy „képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el".
És úgy, hogy a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat még törlesszük is – tette hozzá. „Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában” ugyanis az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna, többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud – mondta, hangsúlyozva: „ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább”.
Áder János beszéde végén a következő négy évre ugyanazt az idézetet adta útravalóul képviselőknek, amit 2014-ben: „A haza minden előtt.”