A nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottság közös ülésén hallgatta meg a leendő honvédelmi minisztert, Benkő Tibort. A meghallgatás azért is volt érdekes, mivel a miniszterjelölt abszolút újonc – és nemcsak a kormányzásban, hanem úgy általában a politikában is, hiszen a Magyar Honvédség vezérkari főnöki posztjáról került a honvédelmi tárca élére. Benkő kinevezése nem kis meglepetést váltott ki, hiszen egyfelől ő a rendszerváltozás után az első aktív állományban lévő katona, aki honvédelmi miniszter lett, másfelől pedig nem volt előjele annak, hogy 2015-ben a határzár építésének csúszása miatt Hende Csabát váltó Simicskó Istvánnal elégedetlen lett volna Orbán Viktor.

A meghallgatás azzal kezdődött, hogy Benkő ismertette a 43 év szolgálati időt felölelő szakmai önéletrajzának főbb pontjait, elvi hitvallását, és nagy általánosságokban beszélt széles körű nemzetközi tapasztalatairól a fegyveres erők civil kontrolljával, a katonai és civil diplomáciával kapcsolatban. Leszögezte,

Hitet tett továbbá az euroatlanti együttműködés folytatása mellett, rámutatva arra, hogy a magyar katonatisztek által betöltött NATO-pozíciók mutatják az ország elismertségét. Benkő leszögezte, hogy a kollektív önvédelem minden partner részéről megköveteli a cselekvést:

Nem csak a markunkat kell tartani a washingtoni szerződés V. cikkelyének [ami egy tagállamot ért támadás esetén az NATO kollektív védelmét garantálja] betartását várva.

A leendő miniszter a hagyományos katonai tevékenységeken túl új kihívásokat is lát a honvédség előtt, például:

• a kiberhadviselést is felölelő hibrid háborút;
• a terrorizmust, melynek „melegágya" lehet az illegális migráció, amihez Benkő hozzávette az iszlám vallási kultúra „mérhetetlen erejű" terjedését, különösen annak radikalizalizációját is.

Benkő az erős honvédséget az előző ciklusban elfogadott „Zrínyi 20–26" nevű honvédelmi és haderőfejlesztési programon keresztül látja megteremthetőnek. Hangsúlyozta a kibervédelmi megosztási platformon való részvétel fontosságát, illetve a visegrádi négyek közti katonai együttműködés erősítését. Kiemelte, hogy

honvédelem legfontosabb erőforrása maga a katona.

Ezért fontosnak tartja

• az utánpótlást, ami egyszerre áll a fiatalok „betoborzásából”, a kor kihívásainak megfelelő kiképzéséből és – többek között az életpályamodell segítségével - pályán tartásából;
• a társadalmi elismertség növelését;
• az anyagi feltételek – kiemelten: a laktanyai elhelyezés – javítását.

Az alapoktól kell felépíteni a honvédséget

A két bizottságból főleg az ellenzéki tagok tettek fel kérdéseket – ezek részben a miniszter feladataira, politikai-intézményi helyzetére, részben Benkő szlogenszerűen megfogalmazott vállalásainak tisztázásra irányultak:

• Hogyan kíván katonaként civil kontrollt gyakorolni a Magyar Honvédség felett?

Benkő megfordította a kérdést. Szerinte ugyanis nem egyértelmű, miért pont egy pedagógus, egy közgazdász tudna érdemi civil kontrollt gyakorolni a hadsereg felett. Másfelől pedig a honvédség munkáját a miniszterein kívül is egy sor civil intézmény – köztük az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék – felügyeli.

• Hogyan kívánja megoldani az akut – egyes információk szerint 30 százalékra rúgó – létszámhiányt, az illetmény- és biztosítási rendszert, illetve a laktanyákkal kapcsolatos problémákat?

Benkő megemlítette, hogy a laktanya-rekonstrukciós program csaknem tíz éve félbeszakadt, de azt nem, honnan venné fel a fonalat. Magyarország teljesíti a NATO elvárását, és 80 százaléka felett van a feltöltöttsége. Az arány ráadásul 2016 óta javul, még akkor is, ha az elmúlt években négy új katonai szerv jött létre.

• Az ellenzéki kifogások szerint a brosúra jellegű „Zrínyi 20–26" program minden téren fejlesztést ígér, nagyon kevés a konkrétum. Mi lesz például az évek óta húzódó katonai helikopterbeszerzéssel?

Benkő másként közelítené meg a kérdést. Szerinte „szomorú", hogy az alapoktól kell kezdeni az építkezést, de azt mondja, legalább azt el kellene ismerni, ami 2017 óta történt. A helikopterbeszerzésről azonban ő sem tudott konkrétumot mondani, csak azt, hogy egy többcélú – azaz szállító és harci feladatokra is alkalmas – helikoptert szeretnének.

• Mit szól ahhoz, hogy Németh Szilárd államtitkárrá való kinevezése felveti annak gyanúját, hogy a katonai hírszerzés erőforrásait olyan, kevéssé szakmai célokra használhatják fel, mint például a „Soros-zsoldosok" – azaz civil szervezetek, ellenzéki személyiségek – elleni műveletek?

Ő ilyen feladatot nem kapott, és nem is hallott róla, ezért nem érti ezt a kérdést.

• Kinek a jelöltje Korom Ferenc leendő vezérkari főnök?

Benkő a kételkedő közbeszólások ellenére leszögezte, hogy Korom kinevezése az ő személyes kérésére történik.

• Hogyan állna neki az orosz titkosszolgálat komoly magyarországi befolyásának visszaszorításának?

Erre a kérdésre annyi válasz érkezett, hogy

a KNBSZ [Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat] munkatársai otthon vannak a kérdésben, és végzik a munkájukat. És ha ez így megy tovább, akkor legközelebb eredményekről tudok majd beszámolni.

• Mit szól ahhoz, hogy a miniszterelnök részben kiveszi a honvédség irányítását a miniszter kezéből – például a katonai titkosszolgálatoknak való feladatszabással, a minisztériumok osztályvezetői szintre menő kontrolljával?

Benkő leszögezte, hogy az irányítási jogkör továbbra is a tárcánál maradt, hozzá semmilyen személyi kérés nem érkezett, és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is a korábbiakhoz hasonlóan fog működni. És annak ellenére, hogy nincs politikai háttere, saját érdekérvényesítő képességével kapcsolatban nincsenek kételyei.

• És volt egy kormánypárti kérdés is. A fideszes Németh Zsolt arról érdeklődött, hogy Benkő a tervezett 2024-nél korábban is elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy Magyarország a GDP 2 százalékára növeli katonai kiadásait.

Erre Benkő nem adott egyenes választ.

(Borítókép: Bődey János / Index)