Polgárné Vida Judit lett a Fővárosi Törvényszék  megbízott elnöke, ezt jelentette be Handó Tünde a bíróság összbírói értekezletén – értesült a hvg.hu. A kinevezés előzménye, hogy másodszor is eredménytelen lett a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázata. Így Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke előtt megnyílt az út, hogy valakit megbízott egy évre az elnöki feladatokkal.

A lap úgy tudja, a választása sokkolóan hatott a fővárosi bírák körében. Polgárné volt az, aki öt éve, a HVG által feltárt plágiumügy miatt kényszerült lemondani  az FT elnökhelyettesi posztjáról. A bíróság Kisbíró című házi magazinjában Polgárné sajátjaként jegyezte mások írásait.

Mint korábban megírtuk, a Kisbíró című 60 oldalas színes magazin  drága kivitelezésű folyóirat , amely a szigorúan vett szakmai kérdések mellett a meginterjúvolt bírók magánéletével, hobbijaival is foglalkozik. Az egyik köszöntőben nagyjából szó szerint megtalálható Paulo Coelho brazil író Brida című regényének egy részlete. Egy másik cikkben a bíró A ficánkolás a lényeg! című cikkben a strandokkal kapcsolatos véleményét osztotta meg a kollégáival, de ez Jean Kittson ausztrál írónő írásaként már 2010 augusztusában megjelent a Reader's Digest magyar kiadásában.

Polgárné Vida Judit korábban a Fővárosi Törvényszék jogelődje, a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának helyettes vezetője és a 2011-ben megszűnt bírósági önigazgatási szerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt, majd a törvényszék megbízott elnökhelyettese, 2012 őszétől pedig hat évre kinevezett általános elnökhelyettes. L emondása után mostanáig az OBH-elnöki biztosként dolgozott, többek között a bíróságok arculatváltásán.

A helyi összbírói értekezlet kapcsán a törvényszék egy közleményt adott ki, de ebben csak arról írnak, hogy tavaly javult a hatékonyságuk, az időszerűségi mutatóik, valamint csökkent a hátralékuk. 

A közleményben kiemelték: a Fővárosi Törvényszék meghatározó a magyarországi igazságszolgáltatás rendszerében, tavaly az összes ügy 28,3 százaléka Budapesten összpontosult. Ez az arány egyes ügyszakokban, például az elsőfokú, gazdasági nemperes ügyek esetében a 40 százalékot is meghaladja, elsősorban a cégügyek miatt.