Az alapvető jogok biztosa szerint többszörösen is mulasztott egy budapesti iskola, amikor nem ismerte fel két tanuló súlyos konfliktushelyzetét, nem előzte meg azt, a helyzet rendezésére pedig nem a megfelelő pedagógiai és jogi megoldást választotta, írja az MTI.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy panaszlevél miatt indított vizsgálatot. Ebben egy szülő azt írta, hogy az iskolában a gyermekét az egyik osztálytársa fojtogatta. Az iskola erre a gyámhatóság részvételével esetmegbeszélést hívott össze, védelembe vételi eljárást indítottak, és mindkét gyermeket az iskola pszichológusához küldték. A szülő a második foglalkozás után közölte az osztályfőnökkel, hogy gyermekét nem engedi többet a pszichológushoz, mert a konfliktus kezelése helyett a gyermeke vallásos neveltetését firtatták. A szülő a tankerületi központtól kért segítséget, de miután onnan nem kapott írásos választ, a gyermekét átíratta egy másik kerület iskolájába.

Székely László a jelentésben felsorolja, milyen hibákat követett el az iskola, a szakemberek és a hivatalok:

• Nem vették észre az iskola dolgozói, hogy a gyermekek között nézeteltérés van, nem tudták megelőzni a későbbi konfliktust.  
• A biztos aggályosnak tartotta, hogy az eset után azonnal a gyermekjóléti szolgálathoz és a gyámhatósághoz fordultak. Székely László szerint a gyermekek közötti konfliktust elsősorban pedagógiai eszközökkel, az érintettek, az iskola szakemberei, a pedagógusok, a pszichológus és a szülők bevonásával kell rendezni. Csak akkor kell más szervezethez, hatósághoz fordulni, ha ez nem sikerül.
• A gyámhatóság az iskola által jelzett két veszélyeztetett gyermek közül csak a bántalmazott védelembe vételének eljárását indította meg. A gyermekvédelmi jogszabályok alapján nem mérlegelhette volna az iskola jelzésében foglaltakat, a védelembe vételi eljárást mindkét tanuló esetében meg kellett volna indítania.
• A bántalmazott gyermeknél nem volt beilleszkedési zavarra, érzelmi bántalmazásra utaló jel, ezért jogilag, szakmailag nem volt indokolt arra kötelezni, hogy pszichológushoz járjon. A pszichológusnak ezért fel kellett volna függesztenie a foglalkozást a gyermekkel, amikor a szülő a vallásos tartalom miatt azt kérte.
• Az ombudsman szerint a világnézetileg semleges állami iskolában a pszichológus munkájának nem lehet része az, hogy a diák vallási hovatartozása felől érdeklődik, és nem tehet kritikai észrevételeket sem a diák vallásgyakorlására. A pszichológus ezzel a tanuló és a szülők lelkiismereti és vallásszabadságához, a szülő neveléshez való jogát hagyta figyelmen kívül.

Az ombudsman megállapítása szerint a konfliktus kezelése a minimális jogi keretek, eljárási garanciák és szakszerű ismeretek hiányában nem volt sikeres, nem született megoldás.  Székely László az igazgatónál, a tankerületi központnál, a Klebelsberg Központ elnökénél, valamint az illetékes gyámhatóság vezetőjénél intézkedéseket kezdeményezett, hogy a hibás gyakorlatot kijavítsák.