A szakgimnáziumokban 2017-ben nem voltak meg a feltételek ahhoz, hogy a diákok megfelelően felkészülhessenek az érettségire, állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman szerint
súlyosan sértette a jogbiztonság követelményét és visszásságot okozott a felsőoktatáshoz való egyenlő hozzáférésben, hogy a középszintű szakgimnáziumi érettségi részletes követelményei csak négy hónappal a 2017-es vizsga előtt jelentek meg.
Az érettségi vizsga és a továbbtanulás fontos stratégiai döntés a diákok és a családok életében, ehhez a diákoknak legalább két évvel a vizsga előtt tudniuk kellett volna, hogy mire készüljenek, de így nem kaptak elegendő felkészülési időt, állapította meg jelentésében az ombudsman. Az alapvető jogok biztosa Tényi István bejelentésére indított vizsgálatot. A beadványból és az ombudsman határozatából jól látszik, milyen következményei lettek az átgondolatlan, kapkodó reformnak az oktatásban.
A szakképzést a kormányfő és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kívánalmainak megfelelően radikálisan átalakították az elmúlt években. A szakgimnáziumokká átkeresztelt egykori szakközépiskolákat centrumokba szervezték és a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá helyezték, de megreformálták az itteni érettségiket is.
Addig a diákok maguk választhattak a magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellé egy ötödik érettségi tárgyat. Egy 2012-es jogszabályváltoztatás azonban előírta, hogy a szakgimnáziumokban 2017-től már csak az iskola profiljának megfelelő szakmai tárgy lehet az ötödik érettségi tárgy. Ehhez 2013. április 6-ától helyezték hatályba az új kerettanterveket, amelyek alapján a 2013 szeptemberétől szakgimnáziumba kerülő diákok elkezdtek tanulni.
A szakmai érettségihez teljesen új, komplex vizsgatárgyakat hoztak létre, amelyek egyes területeken különösen nehéznek számítottak.
A gépészeti szakgimnáziumok számára kidolgozott komplex érettségi tantárgy például kilenc tantárgy anyagát foglalja magába, a közgazdasági ágazat vizsgája pedig tíz tantárgyét. Azt azonban, hogy pontosan miből kell majd vizsgázniuk a diákoknak, milyen témaköröket, milyen feladattípusokat kérnek számon tőlük, emelt szinten csak 2016 augusztusában, középszinten pedig 2016. december 28-án jelentették meg, azaz mindössze nyolc, illetve négy hónappal az érettségi előtt.
Annak idején a Független Diákparlament és a Tanítanék Mozgalom hozta nyilvánosságra annak a tíz, szakképzésben tanuló diáknak a nyílt levelét, ami feltárta a rendezetlen állapotokat. A diákok szóvá tették, hogy a legnehezebb, legkomplexebb vizsgára való felkészülésre mindössze négy hónapjuk maradt, sok helyen káosz uralkodik az állandó átszervezések és a tanárhiány miatt, 11. osztályos korukban derült ki az is, hogy az idegen nyelvi érettségi követelményszintjét is megemelték, noha az idegen nyelv tanításának körülményei nem javultak. Kiderült az is, hogy a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás és egyéb, tanulási nehézséggel küzdő tanulók számos esetben nem tudtak élni az őket megillető felmentésekkel, mert a korábban megfogalmazott szakvéleményekbe még nem kerültek bele az új szakmai tantárgyak.
A minisztérium arra hivatkozott, hogy az érettségi követelmények a diákok számára már a jogszabály kihirdetése előtt is ismertek lehettek. Az ombudsman azonban világossá teszi: nem várható el sem tanártól, sem diáktól, hogy a kerettantervekből próbálja meg kikövetkeztetni a vizsgakövetelményeket, vagy tervezetek alapján tájékozódjon.
Nem elfogadható érv, hogy már a jogszabály kihirdetése, hatálybalépése előtt is ismert lehetett, milyen követelményekre számíthatnak a diákok, hiszen mindez a jogállamisággal, a jog alá rendelt közhatalmi döntésekkel, a joguralommal menne szembe, külön kiemelve azt is, hogy a követelmények és az időpontok időközben is változtak.
Az ombudsman szerint az igazán tiszta feltétel az lett volna, ha két évvel az érettségi előtt mindenki tudja, mire számíthat, de akkor a szakmai érettségi vizsgakövetelményei tényszerűen nem léteztek.
Az ombudsman jelentésében szerepel az is, hogy a középszintű idegen nyelvű érettségi megváltozott követelményrendszere a gyenge tanulók számára nagy kihívást jelentett. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy
a több tantárgy követelményeiből összegyúrt komplex szakmai vizsgatárgyak miatt a szakgimnáziumi tanulók az egyetemi felvételiknél hátrányba kerülnek.
Egy vegyész érettségit tévő szakgimnazista például jóval nehezebb helyzetben van azzal a gimnazistával szemben, aki "csak" kémiából vizsgázik. Az ombudsman jelentésében szerepel: volt olyan szakgimnazista, aki a 11. évfolyamon emiatt ment át inkább egy gimnáziumba.
Az ombudsman adatokat kért arról, hogyan alakultak végül az érettségizők eredményei. A probléma itt persze az, hogy ezek az adatok nem hasonlíthatók össze az előző év eredményeivel, hiszen akkor egészen más volt még a szakgimnáziumi érettségi. Az iskoláktól kapott adatok alapján nem romlottak jelentősen a szakmai érettségi eredmények.
Az Oktatási Hivatal azt közölte: a szakmai vizsgatárgyak érettségi eredményei átlagosnak mondhatók. Az ezeken szerzett összesített átlag például magasabb, mint a matematika érettségik eredménye, de a többi kötelező tantárggyal való összehasonlításban rosszabb eredmények születtek. Az összesített bukási arány 1 százalék alatt volt a szakmai érettségiken, nagyobb százalékban buktak meg matekból, angolból vagy németből a végzősök. A szakmai tárgyakból tett érettségik eredménye ellen országosan mindössze két fellebbezést adtak be.
(Borítókép: A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga előtt a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi Vendéglátóipari Idegenforgalmi Szakgimnáziumban 2017. május 8-án. - f otó: Balázs Attila / MTI)