Nehezen lehet eldönteni, hogy azért lett összecsapva a Stop Soros, mert a kormánynak csak politikai célokra kell a nagy port kavart törvénytervezet, vagy csak ennyire futotta, mindenesetre az, amit a parlament elé terjesztettek, egy igazi fércmű. Ami azért is meglepő, mert már januárban, a születése  pillanatában is zagyvaságnak tűnt a tervezet szövege, de akkor ezt még a sietségnek tudtuk be. Azóta majdnem fél év telt el: túl vagyunk egy egy „Stop Sorosra" felépített választási kampányon, a kormánypárt győzelmén, de az új ciklusban ismét benyújtott tervezet nem lett értelmezhetőbb. Ellenkezőleg.

A kormány – meglehetősen leegyszerűsített és hazugságoktól sem mentes – kommunikációjában az egész Stop Soros törvénycsomag alapja inkább politikai, mintsem jogi kérdés. Ezt jól mutatja, hogy amikor a minap újságírók Dömötör Csabát faggatták arról, hogy konkrétan mit engedne és mit nem engedne, azaz tiltana a törvény, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára lényegében semmire nem tudott érdemben válaszolni.

Először arra hivatkozott, hogy a törvénytervezet még változhat, aztán pedig arról kezdett el beszélni, hogy majd a bírói jogalkalmazás dönti el, mit lehet és mit nem. Ez meglehetősen furcsa magyarázatnak tűnt akkor, főleg annak ismeretében, hogy a kormánykommunikáció az embercsempészekkel tette egy lapra a menedékkérőket segítő civil szervezeteket, de a tervezet legfrissebb szövegének ismeretében már érthető Dömötör reakciója.

Így pedig tényleg nehéz lett volna Dömötörnek érdemben válaszolnia például arra az újságírói kérdésre, hogy a menekülteket segítő jogvédő szervezetek tevékenységei az illegális migrációt segítő tevékenységnek minősülnek-e, vagy sem.

Ahogy arra Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a közösségi oldalán rámutatott, a tényállásban sem az illegális, sem a „rendes" migráció nem szerepel. Kiegészülne a büntető törvénykönyv a „jogellenes bevándorlás elősegítésével". Csakhogy a szövegből kiderül, a törvénytervezet megalkotói azt feltételezték, hogy már az eljárás lefolytatása előtt tudható egy menedékkérőről, hogy jogosult-e vagy sem a menekültstátuszra. Ha ez valóban így lenne, akkor ebből az is következne, hogy teljesen feleslegesen működnének azok a szervek, amelyek ezt elbírálják. 

De ahogy Nagy Boldizsár a bejegyzésében rávilágít, sok mindent egyáltalán nem tisztáz a törvényjavaslat.

Nem lehet például tudni, mi számít majd a „jogellenes bevándorlást elősegítő" szervező tevékenységnek. A tervezet szövege szerint aki „Magyarország területének [schengeni] külső határ szerinti határvonalán, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, hálózatot épít vagy működtet”, az ilyen szervezőnek minősül. De mi számít határmegfigyelésnek? Ha valaki nézegeti a határt, ő már határmegfigyelőnek számít?

Az sem derül ki, hogy milyen információs anyagot nem szabad készíteni. Ha például egy szervezet egy olyan szórólapot nyomtat, amelyben a Stop Sorosról ad információt a menedékkérőknek, akkor azzal már bűncselekményt követ el? Büntethető lesz például az a civil, aki a menedékkérők jogairól tájékoztatja a menedékkérőket? Az sem derül ki, hogy mi számít hálózatépítésnek, és például egy szervezet lehet-e maga a hálózat. 

Bár tűnhetne úgy, hogy csak Nagy Boldizsár „okoskodásáról" van szó, és igenis értelmezhető ez a törvénytervezet, ennek ellentmond, hogy egyébként ezekre a kérdésekre Dömötör Csaba államtitkár sem tudott válaszolni. 

Nézzük csak, hogy az államtitkár mire nem tudott válaszolni:

• Arra, hogy a törvénytervezet értelmében a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 8 kilométeres körzete schengeni határnak minősül-e, ahonnan ki lehet tiltani az illegális migrációt támogatókat.
• Arra , hogy a déli határszakasz vagy a teljes Magyarországot övező határ 8 kilométeres körzetére lesz-e érvényes a Stop Soros.

Arra a kérdésre, hogy a menedékkérőket segítő jogvédő szervezetek (például TASZ, Helsinki Bizottság) által készített kiadványok a törvény szerinti „információs anyagnak" minősülnek-e majd, az államtitkár azt válaszolta: nem a kiadvány ténye, hanem „az illegális bevándorlást elősegítő jellege teszi ezt büntethetővé". De ez a mondat legfeljebb csak politikailag értelmezhető, jogilag nem, így nem csoda, hogy Dömötör később hozzátette: majd a bíróság eldönti, hogy a Stop Soros törvény szerint egy kiadvány annak minősül-e, vagy sem.

A törvénycsomag szövege szerint az is szervező tevékenységet folytat, aki azon ügyködik, hogy menedékjogi eljárást kezdeményezését tegye lehetővé olyan embernek, aki erre nem lenne jogosult, mert például olyan országon keresztül érkezett, ahol nincs üldöztetésnek kitéve. Csakhogy a menedékjogi eljárás kezdeményezését (tehát a kérelem benyújtását) a menedékjogi törvény, a Genfi egyezmény és a szokásjog teszi lehetővé, az eljáráshoz hozzáférést pedig kötelezővé. Ügyvéd igénybevételéhez minden menedékkérőnek joga van a magyar jog és az EU eljárási irányelve, valamint az általános emberi jogi szabályok szerint – hívta fel a figyelmet Nagy Boldizsár.

De ha ez így van, akkor mi szükség van egyáltalán a déli határnál lévő tranzitzónára? És mi lesz azokkal a menedékkérőkkel, akik Szerbia felől érkeztek? Hova küldi őket vissza a magyar állam?

Hogy ez mennyire nonszensz, azt valószínűleg nem csak a jogászok tudják, de Dömötör Csaba is, hiszen az államtitkár arra sem tudott egyértelműen válaszolni, hogy a Szerbia felől a tranzitzónába érkező menekült illegális migránsnak számít-e, vagy sem. Ez azért is érdekes kérdés, mert a kormány azt hangoztatja: azokat befogadják, akik tényleg jogosultak a menekültstátuszra, mert például a szíriai polgárháborúból jönnek. De mi történik akkor, ha a jogosultak Szíriából ugyan, de Szerbián keresztül érkeznek Magyarországra? (Amire nyilván sokkal nagyobb az esély, mint ha például légi úton érkeznének.)

Nagy Boldizsár a bejegyzésében egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a menedékkérés (és a menekültstátusz) nem bevándorlás. „A bevándorlás fogalmát a magyar jog már nem ismeri, csak a letelepedést. Ha nincs jogszerű bevándorlás, akkor jogellenes sincs" – írta. 

Ahogy egyébként arról korábban írtunk, a választások után arról szóltak a hírek, hogy a Stop Soros javaslaton szigorítanak, de mire hétfő délután újra benyújtották, valójában számos ponton enyhült a törvénycsomag. „Az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról" szóló törvényjavaslat legfontosabb változása, hogy abban már szó sincs a februárban benyújtott verzió két legsúlyosabb intézkedéséről:

• az illegális migrációt segítő szervezetek működésének a belügyminiszter engedélyéhez kötéséről, és az

• e szervezetek külföldről származó támogatására kirótt 25 százalékos illetékről.

Ez a meglepő enyhítés összefügghet azzal, hogy a CDU magyarországi megbízottja a napokban azzal fenyegetőzött, kiteszik a Fideszt az Európai Néppártból, ha a Stop Soros elfogadásával nem várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását (és nem írják alá az államközi szerződést, hogy a CEU Budapesten maradhasson). A civil szervezetekre vonatkozó súlyos szigorítások elhagyásával Orbánék vélhetően azt akarták megelőzni, hogy ugyanezt külső nyomásra kelljen megtenniük. 

De mi lesz akkor a Stop Sorossal? Megmaradhat-e ebben a zagyva formában? Elfogadhatja-e így a parlament?

Ha az esetleg érkező módosító javaslatokat nem veszik figyelembe, a politikai viszonyok ismeretében a törvénycsomag szövegét várhatóan a jelenlegi formájában, különösebb változtatás nélkül fogadja majd el az Országgyűlés. Ezután a csomag az államfő, az ellenzék vagy – elfogadása után – például egy menekültügyben eljáró bíró indítványára az Alkotmánybíróság (AB) elé kerülhet.

Megeshet, hogy az AB a kormánypárthoz lojális többsége nem kifogásolja majd, így viszont tényleg az lesz a helyzet, amit Dömötör Csaba mondott: a bírók döntik majd el, miként értelmezzék a szöveget. És ez egy lényeges pont: az alaptörvényt ugyanis most úgy módosítaná a kormány, hogy a bíróknak a döntéshozatal során nem csak a normaszöveget, hanem a törvény preambulumában leírtakat, sőt, az előterjesztőnek a törvényjavaslathoz fűzött indoklását is figyelembe kell majd venniük.

Márpedig a törvényjavaslat általános indoklása – főleg a Stop Soros esetében – politikai szöveg. Olyan mondatok szerepelnek benne, mint hogy

Tehát akár az is előfordulhat, hogy jogilag akár értelmezhető a Stop Soros, akár nem, végül mégis eléri vele a Fidesz-kormány azt, amit a politikai kommunikációja során üzent az embereknek.

Borítókép: Bődey János / Index.