Pert indít a Társaság a Szabadságjogokért a Belügyminisztérium ellen, mert a tárca április eleje óta titkolja azokat az adatokat, hogy az elmúlt két évben településenként hány új lakcímet létesítettek Magyarországon. Ez a TASZ szerint azért is fontos, mert ebből lehetne következtetni arra, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt.
A TASZ és a Political Capital szeint ezek az új lakcímlétesítések akár befolyásolhatták is a 2018-as általános országgyűlési választás eredményét. A Belügyminisztérium azonban megtagadta az adatok kiadását. És hogy nem csak hasra ütnek, a jogvédő szervezet emlékeztetett arra, hogy a választása előtt számos hír jelent meg arról, hogy
EGYES TELEPÜLÉSEKEN A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOKKAL MEGMAGYARÁZHATATLAN TEMPÓBAN BŐVÜLT A LAKOSSÁG.
A TASZ szerint éppen olyan településeken merült fel a lakcímlétesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek.
Nem kizárt, hogy rendszerszintű visszaélésekről van zó, amit az adatokból meg lehetne állapítani. A Nemzeti Választási Iroda szerint a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat, ezt kizárólag a Belügyminisztérium mint a lakcímnyilvántartásért felelős szerv tudhatja.
A minisztérium nem tagadja, hogy megvannak ezek az adatok, de a TASZ szerint azzal az indokkal "próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcímnyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki. Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen a TASZ és a PC nem beazonosítható módon, hanem számszerűen összesítve kérte a számokat. A BM azt is közölte, hogy nem köteles közérdekű adatként kiadni ezeket a kért számokat, hanem csak "jelentős összegért hajlandó kigyűjteni". A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók, írja a TASZ.
„Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat. A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a Kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága” – mondta Mráz Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének vezetője.