A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy
ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely.
Az újonnan a parlamentbe jutott Bajkai István sajtótájékoztatóján elmondta: több évtizedes jelenség a fővárosban, hogy sokan életvitelszerűen közterületeken laknak. Szerinte ez nemcsak közbiztonsági, közegészségügyi okokból, hanem a városi élet szempontjából is nehézségeket jelent.
Mint az Orbán családnak korábban ügyvédként is dolgozó Bajkai mondta, az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszerrel rendelkeznek arra, hogy átmenetileg szállást biztosítsanak azoknak, akiknek a lakhatása ellehetetlenült, vagy nehéz élethelyzetbe kerültek. Ennek kapcsán jelezte azt is, hogy
a közmunkaprogramban mindenki részt vehet, hogy magáról, szállásáról gondoskodni tudjon.
Bajkai érveit azzal támasztotta alá, hogy nagyon sokak számára Budapest nemcsak egyszerűen otthon, de Magyarország – és a Kárpát-medence – szellemi, gazdasági, kulturális központja.
A kormány 2011-ben már egyszer megpróbálta betiltani a hajléktalanságot, akkor a szabálysértési törvényt módosították, ami szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Ezt az Alkotmánybíróság 2012-ben megsemmisítette és alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezután a Fővárosi Önkormányzat hozott egy olyan rendeletet, ami kimondta, hogy „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" – ezt a Kúria semmisítette meg 2014-ben.
Legutóbb, 2016-ban szintén az Alkotmánybíróság kaszált el egy hajléktalanellenes rendeletet, amit Kaposvár hozott. A város látszólag nem a hajléktalanságot akarta büntetni, hanem csak azt, ha valakik az ingóságaikat a közterületen tárolják. A kreatív rendeletalkotást azonban így is megtiltották nekik.
Az Index másfél éve írta meg, hogy hiába mondják a politikusok, minden hajléktalannak biztosított az ellátása, a tények nem ezt mutatják:
30 ezer hajléktalanra jut nagyjából 10 ezer férőhely,
ráadásul a hajléktalanságra fordított erőforrásoknál hatványozottan jelentkezik a budapesti vízfej problémája, holott több vidéki városban rosszabb a helyzet. A legnagyobb baj, hogy nincs út a hajléktalanlétből a bérlőlétbe, és ezt a lépcsőt egyelőre szinte kizárólag kicsi civil szervezetek próbálják megteremteni. Május elsejével ismét lejárt a kilakoltatási moratórium, újabb tízezrek kerülhetnek az utcára.
Mindenki számára biztosított szálláshely, ezért kérik a kormányt, hogy ez a téma legyen része az alkotmánymódosításnak.
4415 · Jun 12, 2018 12:23pm Tovább a kommentekhez