Ugyan a Transparency International 2016-os felmérése alapján a magyarok a hétköznapi korrupció leggyakoribb formájának tekintik a hálapénzt, a jelek szerint hivatalosan mégsem létezik – írja a 444.
A szervezet tavaly májusban indított pert, miután a lap megírta, hogy a SOTE II. klinikájának egyik főorvosa ellen etikai vizsgálat indult, mert pénzt kérhetett egy szülés levezetéséért, a bíróság pedig arra jutott, hogy Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének ki kell adnia, hogy hányszor foglalkoztak hálapénzes ügyekkel az etikai bizottságaik 2016-ban.
Az adatok alapján ebben az évben egyáltalán nem hoztak olyan határozatot, amely a kamara etikai kódexének hálapénzről szóló részével lett volna összefüggésben, de olyat sem, ami a Munka Törvénykönyvének vonatkozó részének megszegéséről szólt volna. Nem meglepő módon, hiszen az is kiderült, hogy
2016-ban egyetlen értesítést sem kaptak munkáltatóktól, hogy bárki megszegte volna a vonatkozó szabályokat, így nem is volt mit kivizsgálni.
A dolog azért is érdekes, mert míg az etikai kódex szerint minden orvosnak erkölcsi kötelessége, hogy mindent megtegyen a hálapénz visszaszorításáért, addig a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján a munkáltató engedélyezheti annak elfogadását alkalmazottai számára.
A Transparency International éppen ezért kezdeményezett pert, ki akarják ugyanis deríteni, hogy a legilletékesebb helyen miként ítélik meg a hálapénzes helyzeteket.
Hozzászólna? Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.
Borítókép: szarvas.