Szerda este derült ki, hogy az eddig ismert pontokhoz képest újabb dolgokkal módosítaná az alaptörvényt a Fidesz.

• Bekerülne, hogy tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás (hajléktalanság), illetve hogy az állam mellett az önkormányzatok is törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
• És bekerülne, hogy minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.

A törvényalkotási bizottság csütörtök reggel tárgyalt ezekről a módosításokról, amelyekről a nyilvánosság és az ellenzéki képviselők is csak most, az utolsó pillanatban értesülhettek. Az MSZP-s Harangozó Tamás erősen bírálta is ezt a jogalkotási gyakorlatot. Házszabályellenesnek is nevezte, hogy olyan módosítást akar a bizottság az alaptörvénybe írni (hajléktalanság tiltása), amely téma az eredeti javaslatban nem is szerepelt.

Ennyi erővel behozhatták volna az első éjszaka jogát, vagy hogy 2030-ban lesz legközelebb országgyűlési választás.

A gyakorlat azért problémás, mert így nincs ezekről a módosításokról általános vita a plenáris ülésen, illetve a képviselők érdemben nem tudják tárgyalni, módosítót sem tudnak hozzá benyújtani. Harangozó azt is sérelmezte, hogy szerda este 19:21-kor kapta meg a dokumentumot, a bizottsági ülés előtt pár órával.

Kövér nem tartja helyesnek az ilyet

Harangozó azt mondta, hogy a házbizottsági ülésen kérte a történtekről Kövér László fideszes házelnök álláspontját, aki azt mondta, nem ismeri a konkrét ügyet. De a konkrétumok ismerete nélkül állítólag kijelentette, hogy

eddig sem támogatta, nem tartja helyesnek a túlterjeszkedő javaslatokat, alaptörvény módosításánál pedig kifejezetten károsnak tartja

– idézte Harangozó a házelnököt.

Megkérdeztük Kövér Lászlót, valóban ezt mondta-e, és mi az álláspontja a benyújtott bizottsági javaslatról. Egyelőre nem kaptunk választ. Később a bizottsági ülésen Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke szintén felhívta a fideszes képviselők figyelmét: Kövér nem értett egyet azzal, hogy így történjen az alaptörvény-módosítás.

FRISSÍTÉS!

A parlamenti sajtóiroda a kérdéseinkre annyit közölt, hogy a házbizottság ülései nem nyilvánosak.

Völner Pál igazságügyi államtitkár a bizottsági ülésen azzal védte az eljárást, hogy minden képviselőnek és bizottságnak megvan a joga, hogy módosítókkal éljen.

Korábban is voltak túlterjeszkedő előterjesztések, akkor nem okozott problémát.

Szerinte tartalmilag nem lehet kifogásolni a javaslatokat, „ezért próbál az ellenzék fogást találni".

Harangozó Tamás a bizottsági ülésen szavazást kért arról, házszabályellenesnek tartja-e a bizottság a túlterjeszkedő javaslat benyújtását. A kormánypárti többség pedig mindent szabályszerűnek talált, és tartalmilag is mindent elfogadott.

Kivel szemben kell megvédeni a keresztény kultúrát egy rendőrnek?

A technikai dolgok mellett esett pár szó a módosítások tartalmáról is a több mint kétórás vitában. A keresztény kultúra védelmét a jobbikos Hegedűs Lórántné fontosnak nevezte, „életem központi mozgatórugója", és javasolta, hogy az alaptörvényben az otthon védelme mellett „a lelki otthon nyugalmát is teremtsük meg". Arra célzott, hogy alaptörvényi szinten kellene védekezni „olyan fesztiválok ellen, amelynek hangereje és minősége sokakat zavar". A kormánypárti képviselők szerint ezt törvényi és nem alkotmányi szinten kell szabályozni.

A DK-s Arató Gergely azt mondta a fideszeseknek, hogy

a kereszténység önöknél az aktuális politikai termék, de sokkal többet érdemel, mint hogy koptassák, öblögessék, szájukra vegyék.

Az MSZP-s Harangozó Tamás pedig azt a kérdést tette fel, hogy hogyan kell megvédeni a keresztény kultúrát egy rendőrnek, titkosszolgának, gyámhatóságnak. „És kivel szemben kell megvédeni? Zsidókkal, hindukkal szemben? Nem hívőkkel szemben?"

Erre a fideszes Selmeczi Gabriella azt mondta, hogy Magyarország keresztény kultúrkörhöz tartozik ezer éve, és most nem arról van szó, hogy valaki templomba jár vagy vallásos valaki. A fideszes Bajkai István szintén erre utalt, amikor azt mondta, hogy

a kereszténység talaján fogantunk, mérvadónak tekintjük, ez nem hit, nem istenhívőség kérdése, ebben a kultúrkörben szeretnénk élni, irányadónak tekintjük.

A hajléktalannak szállóban a helye

A párbeszédes Burány Sándor a hajléktalanság betiltásáról azt mondta, hogy „az én szememet is nagyon csípi, de nem a kitiltás a megoldás, hanem a hajléktalanság okának megszüntetése".

A fideszes Dunai Mónika a módisítást azzal indokolta, hogy „van elég hajléktalanszálló, ahol el tudjuk helyezni őket, de hiába megy oda rendőr, nem hajlandó bemenni". Pedig szerinte egészségügyi és „minden szempontból" javára szolgálna, ha szállóba menne, és nem az utcán élne egy hajléktalan.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index.