A diktatúrákkal hozta párhuzamba a Fidesz-rendszer működését a DK és a Jobbik frakcióvezetője is a parlamentben. Az államtitkárok visszautasították a párhuzamot, Rétvári Bence szerint Gyurcsánynak tükör kéne.
Az alaptörvény-módosítás, illetve a Stop Soros módosítása miatt hétfőn és szerdán is összeül ezen a héten az Országgyűlés. Az ellenzék már napirend előtt elkezdte a módosítási javaslatok és kormányzati tervek támadását.
Napirend előtt Gyurcsány Ferenc, a DK-frakcióvezető éppen az alkotmánymódosítási tervek miatt támadta a kormánypártokat. Gyurcsány szerint "meghökkentő terv", hogy a kereszténység védelmét az állami intézmények kötelező feladatává teszik. A DK elnöke szerint itthon senki nem kérdőjelezi meg a kereszténység szerepét a magyarság történetében, de "a szellem és a hit fennmaradását csak egy dolog biztosíthatja, annak szabadsága".
Gyurcsány szerint nincsenek igazi kapaszkodók, amelyek utat mutatnának az állami intézményeknek, mi az autentikus keresztény örökség,
ki védi jobban a kereszténységet? Ferenc pápa vagy a KDNP elnöke?.
Ezzel párhuzamosan szerinte főleg nem lehet az alaptörvényben rögzíteni a hajléktalanság tilalmát. "Sok embert zavar, de mégiscsak... Nem jöhet egy szájból tűz és víz." Gyurcsány szerint a fideszesek
egymással szembe fordítják az embereket, gyűlölet lovagjaivá válnak,
és "olyan eszmékkel kokettálnak, amely Európának ezt a felét lángba borították".
A kormány részéről Rétvári Bence, az emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azzal válaszolt, hogy
Gyurcsánynak jót tenne, ha tükörbe nézne, és megnézné, mit adott elő a parlamentben, amikor miniszterelnök volt.
Rétvári szerint nem kérdés, hogy Magyarország keresztény kultúrájú, "ezért otthonos, ezért van képesség a jólétre, biztonságra, gazdasági versenyképességre, mert keresztény kultúrájú."
Az államtitkár szerint ennek alaptörvényben rögzítése nem világnézeti kötelezést rejt magában, "a vallásszabadság biztosított". Azt pedig Rétvári "teljes mértékben" elutasította, hogy Gyurcsány diktatúrák gyakorlatához hasonlítja a Fidesz politikájátá. "Ha nincs érvük, a 20. századi gyilkos eszmékkel való párhuzamokat állítanak fel" – fogalmazott.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője szintén diktatúrázott, de ő az MTA kutatási pénzeinek kormányhoz vonása miatt jutott erre a következtetésre. Gyöngyösi szerint két, a NER-től független intézmény maradt Magyarországon: a bíróságok és az MTA. Ez utóbbitól a kutatási pénzeket elvonni "rossz irány", az MTA pénzügyi autonómiáját megszünteti.
Gyöngyösi szerint a fideszesek "államosítják az MTA-t, ami a 20. századi diktatúrákra jellemző", illetve "ideológiák alá szeretnék helyezni a tudományt és a kutatást". Kifogásolta azt is, hogy az MTA-nak 54 percet adott a javaslat véleményezésére, ami "elképesztő".
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkár szerint "alaptalan a riadalom". Szerinte a kormány nem kíván beleszólni abba, mit kutassanak, hogyan kutassanak, és az MTA kutatásai olyan értékek, amelyekre szükség van.
Ugyanakkor a jövő kihívása, hogy az országnak "az európai innováció élére kell állni", ezt pedig úgy lehet elérni, ha az összes tudományos szereplő egy célért küzd. Készül az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia, és a közös cél elérése érdekében döntött úgy a kormány, hogy "szóban forgó 70 milliárd forint allokálásnak tervezése ne külön struktúrában, hanem közösen és összehangoltan történjen".