Az utolsó tanítási héten behívatta és gyakorlatilag kirúgta a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola több tucat diákját az intézmény igazgatója. A radikális döntés körülményei ma még nem teljesen tisztázottak, és az is jellemző a történetre, hogy amikor hétfőn reggel telefonon felhívtam Duna Katalin igazgatónőt, nekem az egész történetet letagadta.
De kezdjük az elején. A múlt héten egész Balatonfüredet és a környéket is megrázta, amikor a rendőrség harminc-negyven középiskolás otthonában razziázott. Az egyenruhások a kora reggeli, hajnali órákban házkutatási paranccsal érkeztek a gyerekek szüleinek házához, a lakásokat felforgatták. Drogot kerestek, illetve a gyerekeket, akiket aztán elő is állítottak. Vért és vizeletmintát vettek tőlük: úgy tudjuk, egy kiterjedt, kábítószerrel kapcsolatban indult eljárás miatt vették elő a diákokat.
Hogy milyen célt szolgált egy ekkora volumenű rendőrségi akció néhány füves cigi elszívása miatt, egyelőre rejtély, mert a megyei rendőrség nem válaszolt a pénteken elküldött kérdéseinkre. A szülőktől megtudtuk, hogy a történet az iskolában nem is most, hanem néhány hónapja kezdődött, amikor az iskolai kézilabdacsapat feléről kiderült, hogy füvet szívtak. Egy tanár feljelentést tett, a gyerekeket kirakták a csapatból, de tanulmányaikat az ügy nem érintette. (Cikkünk megjelenése után a helyi kézicsapattól kapott tájékoztatás szerint csak egy gyerekről van szó, és őt se ezért, hanem más okból rakták ki). Viszont a rendőrség ezután rászállt az iskolára és a tanulókra.
A gyerekek egy része éppen csak elmúlt 18 éves:
a szülőknek nem engedték meg, hogy jelen legyenek a kihallgatásukon.
Ennek az lett az eredménye, hogy minden gyerek beismerte, kivel, mikor és hol szívott. Egy osztályból többen például a legutóbbi osztálykiránduláson.
A történet így önmagában is erős lenne, hiszen kiderül, hova vezet a szigorú állami büntetőpolitika néhány füves cigaretta miatt.
De a történet másnap az iskolában váratlan fordulatot vett, amikor az igazgatónő hárompercenként egyesével behívta magához a diákokat, és ott az összes érintett gyerekkel közölte, hogy vagy keresnek maguknak egy másik iskolát – amire két hetet kaptak –, vagy fegyelmi eljárással kicsapják őket.
Fél tizenkettőkor telefonált haza a gyerek, hogy ki van rúgva az iskolából.
Ezt már az egyik érintett szülő mesélte feldúltan, amikor azt próbáltam kideríteni, hogy mi várhat erre a több tucat, többségében egy-két évvel az érettségi előtt álló vagy éppen az érettségire készülő gyerekre. Volt olyan szülő, aki azonnal az iskolába sietett, de az igazgatónő ahelyett, hogy megértően elbeszélgetett volna vele, elhajtotta: meghallgatni se volt hajlandó.
A szülők többségének egyébként épp ez az egyik baja.
Nem értik, miként fordulhat elő, hogy az igazgatónő egy ilyen horderejű ügyben a bevonásuk nélkül dönt.
Nekik ugyanis egyik pillanatról a másikra azzal kellett szembesülniük, hogy a gyereküknek néhány nappal a vakáció előtt kell új iskolát keresniük.
Mégis, melyik iskolába vigyük? – kérdezte egy szülő, aki szerint nem sok esély van arra, hogy a megye bármelyik gimnáziuma csak úgy befogadja az új gyerekeket, akikről amúgy valószínűleg már megyeszerte tudják, hogy miért üldözték el őket a korábbi iskolájukból. Szerinte ha azon az alapon rúgnának ki diákokat, hogy ki próbálta már ki a füvet, nem maradna középiskolás Magyarországon.
De nem járt jobban az igazgatónővel Balatonfüred fideszes polgármestere, Bóka István sem, akit a szülők szerint szintén elhajtott az igazgatónő, amikor többen is megkeresték, hogy tegyen valamit. És így járt az ügyre ráállított alpolgármester is, aki korábban maga is pedagógus volt.
Hétfőn Bóka polgármester azt mondta nekem, hogy nem ismeri annyira az ügyet, még bele kell ásnia magát, hogy nyilatkozni tudjon, de szerinte jogilag nincsenek is kirúgva a gyerekek, hiszen azt egy hosszadalmas fegyelmi eljárásnak kell megelőznie.
A szülők szerint
az igazgató pont ezt a fegyelmit szeretné megspórolni az ultimátummal,
hogy két héten belül keressenek másik iskolát, hiszen akkor a gyerekek maguktól távoznának, nem lenne ügy, és nem csorbulna az iskola hírneve. Bár a szülők szerint ennyi idő alatt a bizonyítványt se nagyon állítanák ki.
Csakhogy a 13 ezres Balatonfüred életében alig lehet most fontosabb, mint ezeknek a gyerekeknek a sorsa, akiknek a családtagjaival együtt akár több száz érintettje is lehet az ügynek. Bóka azt mondta, ő nem tud mit csinálni az igazgatóval, hiszen amióta az állam elvette az iskolákat az önkormányzatoktól, már nem ők a fenntartók, nincs ráhatásuk az iskolai dolgokra.
Így erre az ügyre se, amit a polgármester röviden egyébként úgy kommentált, hogy régen a gyerekek stikában cigiztek, volt, hogy ittak, ma füveznek, és ez mégiscsak egy bocsánatos dolog, nem lenne szabad emiatt gyerekek életét tönkretenni.
ENNYIRE NEM LEHET KIBASZNI A GYEREKEKKEL. EZ KÓDOLVA VAN A MAI RENDSZERBE, AZ ÉLETVITELBE, HISZEN A GYEREKEK EGY RÉSZE JÓMÓDBAN ÉL, ÉS A KISEBB TELEPÜLÉSEKEN INTELLEKTUÁLISAN NEM TÖRTÉNIK SEMMI
– mondta egy apuka.
Feltehetően az igazgatónő sem a gyerekek tönkretételére készül, de amikor hétfőn reggel azt kérdeztem tőle, igaz-e, hogy érettségi előtt álló gyerekeket rúgott ki, azt mondta, ez fals információ, nem rúgtak ki senkit, minden érettségiző megjelent a vizsgán. Viszont amikor arra kérdeztem rá, hogy jó-jó, de akkor honnan származhat a pletyka, nyájasan azt közölte, fogalma sincs,
az emberek biztosan unatkoznak.
Hát most majd nem fognak. Volt szülő, aki azt mondta, neki így több millió forintjába fog kerülni, mert a gyereket egy másik, messzebb lévő városba kell majd járatnia, az pedig azzal jár, hogy a családi vállalkozásból az egyik szülő kiesik, mert neki kell majd a gyerekkel költöznie, hogy ne egyedül lakjon.
Borítókép: A balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium Fotó: Bohus Péter / Index