Az Alkotmánybíróság (Ab) mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárásával kapcsolatban, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy év végéig szabályozza a kérdést, közölte honlapján az Ab.

Az alkotmányjogi panaszt egy menekült nyújtotta be, akit hazájában transzszexualitása miatt üldöztek, és emiatt Magyarországon menekültstátuszt kapott. A menekült neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz (BÁH), mert származási országa iratai szerint nő, de ez nem tükrözi nemi identitását.

A bevándorlási hivatal elutasította a kérelmet. A BÁH arra hivatkozott, hogy a nem megváltozását az illetékes anyakönyvvezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozónak nincs magyarországi születési anyakönyve.

A menekült felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság elutasította, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot. Az indítványozó ezután fordult az Ab-hoz.

Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasította, mert a bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk. Ezt az ügyet ugyanakkor nem lehetett elbírálni, mivel nincs olyan jogszabály, amelyet a bíró értelmezhetne.

Az Ab hivatalból eljárva megállapította: a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, így mulasztásos alaptörvény-ellenesség és diszkriminatív helyzet áll fenn. Az Ab ezért felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-éig szabályozza ezt az eljárását.

Az Ab szerint a nemváltoztatás velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja az átvezetést a nyilvántartásokban. Jelenleg azonban a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárásra csak a magyar állampolgároknak van lehetősége. A jogalkotó tehát az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget magyar és nem magyar állampolgárok között.

Az újonnan megalkotandó jogszabályi környezetben lesz majd lehetősége az indítványozónak ismét benyújtania kérelmét.